A lehető legrosszabbul alakult csapatunk számára a szezonnyitó mérkőzés, továbbra is él a legnagyobb gyengeségünk, Odell Beckham Jr. nélkül képtelen értékelhetőt nyújtani az offense. Persze ennél nagyobb és mélyebb a problémák forrása, de egy félidő hátrányból indulva nem lehetett csodát várni. A bejegyzés megírásával sem kellett megvárnom az összecsapás végét, a negyedik negyed második felére eldőlt a győzelem sorsa.
A támadóink teljesen leszerepeltek. 0 ponttal és mindössze néhány first downnal zárták az első félidőt, teljesen kipurcantva a védelmet. A támadófal rettentő bizonytalanul kezdett, az O line jobb oldala átjáróház volt és ez arra sem mentség, hogy Rod Marinelli tökéletesen felkészítette az egységét erre a vasárnap estére. A futások nem működtek, a rossz mezőnypozíció miatt pedig újra és újra a defense került egyre nehezebb feladat elé. Elsősorban Bobby Hart kínlódása volt a legszörnyűbb, de az első drive-ot John Jerry ölte meg miután nem vette át az emberét. Később Hart meg is sérült kicsit, ami utána zavarta még egy-egy játéknál. Ereck Flowers egy fokkal jobb volt, nála viszont az első ígéretesnek kinéző drive-unk halt meg, mikor elnézte az egyik blokkot... Láthatóan több formációval is próbálkoztunk, de hiába a több tight endes és a fullbackes formáció, a földön sem sikerült haladni. Ugyan a passzjátékot részesítik előnyben a mai szabályok, de futni is kell, mert anélkül nem fogunk konzisztensen jól teljesíteni. A running backek személyével is több problémám van. Sokkal többet kell Orleans Darkwát használnunk. Lényegesen erőteljesebb Perkins-nél és sebességben is felveszi vele a versenyt. Megengedhetetlennek tartom, hogy majdnem minden egyes alkalommal a tavalyi ötödik körös választottunkhoz térünk vissza. Shane Vereen jelenthet még fényt az éjszakában, be tud segíteni az elkapásokba és ugyan futóként most nem volt lehetősége helytállni, de a jövőben a labdával a kezében is hasznos lehet, mivel passzra számítana az ellenfél. Sokkal jobban feküdne a power running Darkwának, egy-egy szép játék és play action passz után jöhetne Perkins, aki akár shotgunból, "széthúzott" pályával is hasznos tudna lenni. Az külön érthetetlen volt, mikor az 5 yardos vonalon ő kapta meg a labdát úgy, hogy nincs még touchdownja a ligában...
A passzjátékra is ki kell térni. Brandon Marshallal kezdeném, aki totálisan idegennek tűnt a pályán. Mindössze az utolsó, teljesen értelmetlen drive-ban tudott egy elkapást bemutatni. Ennyire nem tudtunk mit kezdeni a jelenlétével? Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ő sem igazán törte magát, közös munka volt ez a (közel) nullázás az edzői stábbal. Sterling Shepard azt hozta amit vártunk tőle, a rövid útvonalaival próbálta meg szétzilálni a defense-t, de az egyértelmű volt, hogy a 7-8 yardos játékaiból nem fog átnyargalni a pályán. Roger Lewis semmi rosszat sem csinált, az interception nem az ő hibája volt. Evan Engram megmutatta az atletikus képességét, a 31 yardos elkapása élményszámba ment, de látszott, hogy blokkolásban még sokat kell fejlődnie. Ahogy írtam Eli Manningnek volt egy INT-je, ami gyakorlatilag eldöntötte a mérkőzést. Egy slant útvonalat dobott meg kicsit pontatlanul és Lewis már nem tudta visszaszerezni a labdát. Persze ez még a kisebbik baj, nyert már meg nagyobb hibákkal is mérkőzést. Ami súlyosabb gond, hogy főleg az első félidőben teljesen ritmustalanul és berezelve játszott, nem bízott a csapattársaiban, nem tudott mit kezdeni a felé érkező nyomással és nem is mert 6-8 yardnál távolabbra nézni. A szünet után javult a helyzet, láthattunk pár lenyomatot az 5-6 évvel ezelőtti játékából, de ezzel a támadófallal és a rendszerrel egy sokkal agilisebb irányítóra lenne szükségünk.
Lesznek néhányan akik látatlanban a védelemről elég változatos dolgokat fognak írni és a szezon végén is csak annyi marad majd meg az emberek fejében, hogy milyen sok yardot engedélyeztek, de a valóság az, hogy egy rossz szavunk sem lehet a játékosainkra. Egytől egyik a legjobbjukat nyújtották és ugyan a pass rush minősége kicsit elmaradt a várttól, Steve Spagnuolo pedig nem erőltette túlzottan a híressé vált blitzeket, de fizikailag rendkívül megterhelő négy negyeden vannak túl JPP-ék. Damon Harrison többször is benyomta a falat Travis Fredericknél, Jason Pierre-Paul pedig a kezdeti gyengélkedés után okozott pár nehéz pillanatot La'el Collins-nak. B.J. Goodson úgy játszott mint egy klasszikus MLB, ha hinni lehet a statisztikáknak akkor 18 szerelést hajtott végre, de ami még fontosabb, hogy végig a játékszer közelében volt. Janoris Jenkins újra helytállt Dez Bryant ellen, arról nem tehet, hogy az egyik esetben a játékvezetők egy számára kedvezőtlen ítéletet hoztak egy szabályos játék után. Ugyan láttunk egy-egy hibát, de ennyi pályán töltött snap után ez teljesen természetes. Sürgősen össze kell kapnia magát a támadóknak, hiszen egy-két ilyen teljesítmény és könnyen kétfelé szakadhat az öltöző.
A zebrákról is szólnom kell. Ugyan nem befolyásolták a végeredményt, de remélhetőleg kapnak némi fejmosást ezután a produkció után, hiszen voltak olyan play-ek, ahol tapasztalható volt némi tanácstalanság és több ítélettel sem voltam elégedett. Rögtön az elején egy Prescott futást hosszabbítottak meg úgy másfél yarddal, ami first downt eredményezett. Ben McAdoo jogosan nem dobta be a piros zászlót, hiszen az ilyen helyzeteket ritkán változtatják meg. A már említett Jackrabbit pass interference is teljesen szabályos volt, ha ennyire sem hagyják a cornerbackeket a karjukkal dolgozni, akkor jobb ha előre lefektetik a vörös szőnyeget az elkapóknak. A Shepard fumble-nél nekünk volt szerencsénk, túl korán fújták le a játékot. Ilyen bíráskodással csak idő kérdése, hogy mikor kaparják ki valakinek a győzelmet.
Többen is optimistán várták a mai mérkőzést és szoros végkimenetelt jósoltak, Beckham hiánya miatt én ebben nem voltam biztos és sajnos beigazolódott a félelmem. Szánalmas volt ez a mai, utoljára talán 2013-ban a Panthers ellen láttam hasonlóan gyenge félidőt. Azért is bosszantó ez, mert egy közepes offense teljesítménnyel meccsben lehettünk volna, hiszen a defense jól tartott, amennyire lehet limitálták Elliottot és Prescottnak is volt jó pár pontatlan átadása. A tavalyi New yorki rangadón sem nyújtottunk klasszisokkal jobb játékot egy Beckham meglódulás kivételével. Pontosan ez az ami hiányzott ma. Sajnos be kell látnunk, hogy addig amíg nem sikerül összegyúrni a támadófalat, addig nem lesz olyan támadóegységünk mint volt a legutóbbi SB győzelemkor vagy McAdoo érkezésekor. Nem is azt várom tőlük, hogy tökéletes munkát végezzenek, hanem 2,5-3 másodpercig adjanak tiszta zsebet Manningnek, aki ebben az esetben abszolválni fogja a rá bízott átadásokat. Ha ez összejön, akkor újra harcban lehetünk a rájátszásért, ha nem, akkor ismét egy kínkeserves 6-10 vagy 7-9-es mérlegű szezon előtt állunk.
