Sajnos második mérkőzésünkön is vereséget szenvedtünk. Ugyan a harmadik negyed közepéig jól tartotta magát csapatunk, de onnantól kezdve fejben és fizikálisan is elfáradtak. Nagy szerencsénkre az NFC East mindegyik csapata kikapott a hétvégén.

A mérkőzés elején valóban jól tartottuk magunkat és félidőben 10-9 volt az állás a Broncos javára. Ugyan lehettünk volna effektívebbek is a red zone-ban és nem szereztünk egy TD-t sem, de rögtön az első drive-ban kiharcolt védelmünk egy fumble-t. A Denver valamivel jobbnak tűnt fizikálisan és ez sajnos nagyon kiütközött a második félidőre. Ugyan egy-egy touchdownt szerzett mindkét csapat, de utána ellenfelünk rögtön hármat is. A végjátékban már csak a labda minél gyorsabb end zone-ba juttatásával próbálkoztunk, ez pedig nagyon kétesélyes és sajnos nem jött be. A forduló akkor volt, mikor egy Randle felé repülő átadást elütött a védő, a játékszer pedig nem a földre esett, hanem a játékos sarokkal rúgott bele, ami egy másik Broncos játékos kezébe hullott...

Aki nem látta a mérkőzést és csak a statisztikákat nézi, rossz következtetést vonhat le a mérkőzésből. Eli nevéhez 4 interception is fűződik, azonban ebből nem mindegyik volt az ő hibája. Az előbb említett sarkazós pickről például egyáltalán nem tehet. Ez volt egyébként a második a sorban. Egyedül az első volt egyedül az ő vétke a második félidő végén. Már field goal távolságban voltunk, de Manning touchdownt akart és a Denver játékosát találta meg. Az utolsó két labdaeladás a nagy rohanásnak volt köszönhető, bár az utolsónál ismét nem jött be Gilbride option route-ja...
Szerk.: Eli azt nyilatkozta, hogy elsődlegesen ő volt a felelős a pickekért.

Ugyanakkor nem a passzjátékkal volt a probléma, hanem a futásokkal, hiszen a 362 passzolt yard mellett mindössze 23 futott yardot értünk el. "Apró" szépséghiba, hogy utóbbihoz 19 kísérlet kellett. A támadófal egyáltalán nem segítette futóinkat. Legalább Wilson vigyázott a labdára, Jacobs pedig egyszer be tudott törni az end zone-ba, de ennyi. Utóbbi egyébként roppantul lelassult az évek alatt, maximum a rövid yardos szituációkban válhat majd hasznunkra.

Védelmünkben sajnos több lyukat is találtunk. Pass rush nem nagyon volt, egy sacket sem értünk el. Ugyan néhány alkalommal védőink nagyon közel jártak Peytonhoz, de egyszer sem tudták földre vinni. Justin Tuck egy rakat szerelést begyűjtött és JPP sem állt rosszul a szerelések számában, de közel sem száz százalékos még. Nem biztos, hogy jó döntés már most pályára küldeni, lehet 1-2 hetet még kellene neki adni a teljes felépülésre.

Legtöbbször nickel felállást alkalmaztunk, így az első játékrészben Spencer Paysinger és Jacquian Williams volt a két LB. A mérkőzés előrehaladtával persze lehetőséget kapott Herzlich is, de ő sem mutatott semmi különlegeset. Futás ellen időnként nagyon megszenvedtünk, két touchdownt is futott Moreno. Mindkét játék kísértetiesen hasonlított egymásra, védőink pedig nyugodtan jegyet is vehettek volna a mérkőzés előtt, mert csak nézték az ellenfelet.

Ha már nickel felállás, akkor el kell mondani, hogy Terrell Thomas egész jól mozgott nickebackként. Több játékot is megcsinált, harmadik ACL szakadása után pedig minden pályán töltött perc ajándék. Jól használta ki fizikai képességeit, ha ezt a teljesítményt hozza akkor egyértelműen hasznos tagja lehet csapatunknak. Kár a sérülésekért, akár elit cornerback is lehetett volna belőle.

Ami nagyon szembetűnő volt, hogy a Denver játékosai sokkal jobban pörögtek. Keményen álltak bele a szerelésekbe, gyorsak voltak és nem kímélték az ellenfelet. Néhol talán túl agresszívan is játszottak, de így kell. Számos büntetést összegyűjtöttek, a hazai pályát megkaptuk, ennyi DPI-t nem érdemeltek. Nézhetünk akármilyen statisztikát, ki mennyit passzolt, mennyit futott, hány labdát szerzett, de amíg fizikailag ennyire elnyomják csapatunkat, addig nem mi leszünk az esélyesek.