A Manning helyzet

2018. december 26. - Asbee

Szétnézve a közösségi médiában egy újabb gyerekes vitatkozás vette kezdetét, ezúttal az Eli Manninget támogatók és az elüldözni vágyók feszülnek egymásnak hétről hétre. Az előbbiek minden egyes jó passzánál büszkén postolják ki, hogy igen, ő az én irányítóm, míg az ellentábor a rossz döntéseknél és a labdaeladásoknál teszi ezt. Az igazság persze most is valahol a kettő között található, az éremnek pedig nemcsak két oldala, hanem éle is van.

Jogosan merült fel az előző drafton az irányítókérdés, hiszen ritkán választunk az 1/2-n, az pedig még ritkább, hogy több QB közül válogathasson az ember. Mi azonban maradtunk Eli mellett és a 4. körben behúztuk Kyle Laulettát. Már az elején szeretném leszögezni, hogy az ő személye (jelen pillanatban) teljesen irreleváns. A draft középső köreiből nagyon ritkán válik be egy quarterback és ahogy Davis Webb is csapat nélkül maradt az utolsó keretszűkítés után, úgy a korábbi Richmond játékossal is könnyen ez lehet a helyzet. Hacsak nem mutat valami extrém jó játékot, akkor nem tekinthetsz úgy egy ilyen emberre mint a franchise-od következő arca. A Redskins elleni produkciója sem számít, egy teljesen leeresztő csapatba beszállni úgy, hogy nem rá szabták a gameplant sosem egyszerű és semmit sem lehet megállapítani néhány rossz átadásból.

De maradjunk a jelenlegi témánknál, mi a helyzet Manninggel? A szezon előtt szinte általános vélekedés volt, hogy már nem képes úgy teljesíteni mint korábban, sokkal jobban zavarja a nyomás, rémeket lát. Ez azért némileg túlzó állításnak bizonyult, de abban szerintem mindenki egyetért, hogy pl. az előző Super Bowl győzelemkor sokkal jobban mozgott a zsebben, ráadásul a statisztika alapján 2011-ben gyakrabban érkezett a pressure az orcájába, mint idén. Igaz azt is hozzá kell tenni, hogy más volt akkor a stratégiánk, kevésbé voltak ennyire előtérben a rövid átadások, így a passzsiettetőknek is több ideje volt. Viszont a romantikát is nyugodtan hagyhatjuk az akkora offensive line-nal kapcsolatban, mivel az már nem a korábbi nagy ötös volt. Az egyik tehát amiben gyengének érzem már Eli-t az a play-ek meghosszabbításának a hiánya. Szerencsére elég kevés játékot adott fel mostanában, tavaly és azelőtt nem egyszer vágta hanyatt magát már az ellenfél látványától is. Ezzel függ össze a másik negatívum, hogy szerintem nem tudja annyira befolyásolni a mérkőzések eredményeit, mint korábban. A "Primtime Eli" már a múlté, nem akkora halálos fegyver az utolsó két percben mint korábban, amikor fapofával nyerte meg a meccseket. Nem kényszeríthetjük ebbe a helyzetbe, legutóbb a Colts ellen is az interceptionjével zárult a mérkőzés. Ha nem kapja meg a kellő segítséget a faltól és nincs hatékony futójáték, akkor nem tud fordítani a mérkőzés alakulásán. Viszont ezek meglétével továbbra is klasszis megmozdulásokra képes és amennyi borzasztó QB van a ligában, sok csapat örülne egy ilyen játékosnak is.

A bye week után egy új identitást adott a csapatnak Pat Shurmur, kevesebb lett a passzjáték. A kétkedők kedvéért utánanéztem, az első 8 fordulóban 39,4 alkalommal eresztette el a labdát Manning, utána 31,4-szer. Persze ebben benne van az is, hogy kevesebbszer kellett az eredmény után rohanni, de egy ekkora nagyságú változás már nem magyarázható csakis ezzel. A javuló támadófal mögött sokkal nagyobb lett a komfortérzet, bár a sackek száma csak minimálisan csökkent. Az elmúlt hét mérkőzésen mindössze négy INT-t láthattunk, az új taktika tehát úgy tudta lecsökkenteni a labdaeladásokat, hogy az offense is hatékony maradt. Ezalatt az időszak alatt csak egyszer zártunk 20 pont alatt (igaz az a Titans elleni nullázás elég fájóra sikeredett). Ugyan a labdaszerzéseknek köszönhetően a védelem is kivette a részét a pontszerzésből, viszont egy támadóegység sikeressége az irányítónál kezdődik, így ebben az esetben is jár a dicséret. Mit mutatnak a statok?

  • Passzolt yardok: 3998 (10-dik)
  • TD-k száma: 19 (18-dik)
  • INT-k száma: 10 (kb. középmezőny)

A Pro Football Focus-nál jelenleg a 29-dik helyen áll az irányítók rangsorában 65,5-ös értékeléssel. Ennél csak háromszor volt gyengébb, 2013 óta pedig egyértelműen visszaesett a PFF-nél.

Még a legnagyobb kétkedőknek is be kell látniuk, hogy ha megkapja a kellő segítséget, akkor továbbra is minőségi játékra képes Manning. Több jó teljesítményt is bemutatott idén, amikor szinte hiba nélkül, sallangmentesen tette a dolgát és hozzátett annyit, hogy összejöjjön a győzelem. Azonban ha akadozik valami és extra teljesítményre van tőle szükség, akkor porszem kerülhet a gépezetbe és nem jön már az a plusz ami korábban két Super Bowl győzelmet is jelentett. Ahogy már leírtam sok gyenge QB van a ligában, így ezt a teljesítményt is meg kell becsülni. Egy olyan irányítónk van jelenleg, aki valahol a franchise quarterback és a game manager között van. Éppen hogy kezdő szintet képvisel, azonban el kell kezdeni az utódjának a keresését, különben nagy bajban lehetünk. Teljesen felesleges bármelyik szabadügynököt leigazolni Eli helyére, nem lennének nála jobbak, de legkésőbb a 2020-as drafton meg kell húzni a ravaszt.

A bejegyzés trackback címe:

https://giantsfootball.blog.hu/api/trackback/id/tr5314515780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.