A tavalyi szezon során az öltöző egyben tartása volt az edzőink egyik legnagyobb feladata, hiszen a balul sikerült 2017-es esztendőt követő újabb gyenge kezdés ismét szétszedhette volna mentálisan a keretet. Ez szerencsére nem következett be, amiben óriási szerepe volt a vezetőedzőnknek, Pat Shurmurnak, aki nyugodt légkört tudott teremteni. Az eredmények azonban nem jöttek és sokáig az 1/1-re is esélyesnek tartottak minket. A keret újjáépítés alatt van, de a szurkolók nehezen emésztenének meg három egymást követő gyenge szezont. A negyedik évét fogja megkezdeni vezetőedzőként Shurmur a ligában és egyelőre egyszer sem tudott pozitív mérleggel zárni. Igaz nem volt egyszerű dolga, hiszen a Cleveland Browns sem volt egy világverő gárda. A kérdés azonban ott motoszkál az agyamban, hogy egy újabb kudarc után vajon mennyi ideig tudna a head coach hiteles maradni a játékosok szemében?
A korábbi Michigan State center1999-ben került a ligába, az Eagles tight end és OL edzőjeként kezdett, majd rövid időn belül az irányítóedző lett. Ebből az időből Donovan McNabb mentorálása fűződik a nevéhez, aki az Eagles történetének a legeredményesebb irányítója lett. Nem meglepő tehát, hogy jött is az offensive coordinatori állás a Rams-től. Két évet töltött el ebben a pozícióban és jól mutatkozott be nála Sam Bradford, aki a legjobb újonc lett 2010-ben. 2011 januárjában aztán HC interjúra hívta a Browns, akik ki is nevezték a franchise élére. Elsősorban a fiatal irányítókkal való sikereinek köszönhette a kinevezést, illetve olyan vezetőedzőt szeretett volna a Cleveland, aki a játékokat is hívja. A 2010-es harmadik körös Colt McCoy kapta meg a karmesteri pálcát, aki ugyan lényegesen javult az egy évvel korábbi teljesítményéhez képest, de a csapat mérlege 5-11-ről 4-12-re romlott. 2012-ben aztán bekövetkezett az elmúlt időszak egyik legérthetetlenebb QB húzása, hiszen az 1/22-vel Brandon Weeden lett a Browns játékosa. Kudarcra volt ítélve a lépés, ami be is következett, Shurmur pedig két esztendő után, 9-23-as mérleggel távozott a „balszerencsés” franchise-tól.
Ezt követően visszatért Philadelphiába, ahol Chip Kelly segítője lett. Kezdetben szárnyalt az offense, hiszen a védelmek nem álltak készen a nagy tempóra, ráadásul Nick Foles is brillírozott ebben a szisztémában. Kelly menesztése után egy mérkőzés erejéig ő lett a head coach, majd a neki járó interjút is megkapta, ott azonban hiába volt esélyes, Doug Pederson lett az új Eagles ezdő. Minnesotában kapott állást, ahol először a tight endekért felelt, majd Norv Turner lelépése után ő lett az OC. A Vikings-nál Case Keenumból hozta ki a maximumot, aki Shurmur keze alatt volt eddig a legsikeresebb. A Vikings remeklése meghozta az egyéni elismerést is, hiszen a legjobb segédedzőnek választották 2017-ben. Szépen lassan el is érkeztünk a jelenbe, tavaly 5-11-es mérleggel zártunk.
Eléggé kettős Shurmur edzői pályafutása. Pozíciós edzőként és offensive coordinatorként rendre megállta a helyét, a vezetőedzői poszton azonban egyelőre leszerepelt. 15-34-es mérleggel rendelkezik, a mérkőzéseinek csak az egyharmadát nyeri meg, ez pedig édeskevés. Amikor csak a támadóegység sikereiért dolgozott, akkor rendre megfelelt az elvárásoknak, de a head coach pozícióba egyelőre beletört a bicskája. A sajtótájékoztatói eléggé unalmasak tudnak lenni, ami nem is feltétlenül baj, de nem tűnik elég karizmatikus egyéniségnek, néha olyan érzésem van, hogy nem tudja magára kellőképp felhívni a figyelmet, ez pedig problémát jelenthet az öltözőben is. Igaz lehet én ítélem meg rosszul ezt a jelenséget, mert az oldalvonal mellett egy teljesen más ember benyomását kelti Shurmur. Ezen kívül az sem biztos, hogy kellőképp segíteni tudja a védelem munkáját, kicsit „féloldalas” head coach-nak tűnik és ahogy Clevelandben, úgy nálunk is ő hívja a játékokat
A védelmében azonban mindenképp meg kell említeni, hogy közel sem nyerő gárdákban kellett helytállnia. A Cleveland talán megtalálta a helyes utat, de az elmúlt évtizedben az NFL egyik legrosszabb együttese volt, mi pedig egy történelmi mélypont közepén vagyunk. A 2018-as szezont egyértelműen elvitte a „kultúraváltás” (bár a keret gyengeségét csak a szezon közben észlelték odafenn), de az előttünk álló évet már nem lehet eladni ezzel. Sajnos a keret nem lett erősebb, az én szememben 6 győzelemnél több nincs ebben a csapatban. Egy jó head coach azonban az extra teljesítményt is ki tudja facsarni a játékosaiból, amely esetén engem meggyőzne Shurmur. Ellenkező esetben viszont… Nem néztem utána, de meglepne ha több olyan head coach is lenne a liga történetében, aki négy ilyen borzasztó szezon után tudott maradandót alkotni.
A kirúgástól azonban egyelőre nem kell félnie, ha nem követ el egy McAdoo féle ámokfutást, akkor szinte biztos lehet a helye 2020-ban is. Általában három évet illik adni egy stábnak, a Daniel Jones pick pedig garanciát jelent erre. Sok a borzasztó irányító a ligában, elég tőle két jó passz ahhoz, hogy franchise QB-nak tűnjön, ez a tény pedig további biztosítékot jelenthet a HC-GM párosnak. Persze ne rohanjunk ennyire előre, de most úgy látom, hogy Jones játéka fog dönteni a mostani rezsim sorsáról. Egy klasszis irányító egyébként is óriásit tud dobni egy csapaton, nézzünk rá a többször is megemlített Browns-ra, hogy mekkora pozitív spirálba kerültek Baker Mayfield megszerzésével. Mondjuk az is megérne egy misét, ha összehasonlítanánk Dorsey és Gettleman munkásságát, hogy a kinevezésük óta milyen változások történtek a csapatok háza táján, nem valószínű, hogy lenne épeszű ember, aki a mi „gazdánkat” tartaná jobb munkaerőnek.
Jelen pillanatban szerintem nem lehet pontosan megválaszolni a kérdést, hogy valóban a megfelelő ember van a head coach posztján. Az eddigi vezetőedzői munkássága nem fest túl jó képet Shurmurról, azonban pozíciós edzőként szinte mindenhol megállta a helyét. Egyelőre nem látom benne azt a pluszt, ami kiemeli mondjuk Bill Bellichicket, Sean McVay-t vagy Andy Reidet a többiek közül, ennek a Giants-nek pedig nagyon nagy szüksége van egy komoly vezérre. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy segédedzőként abszolút helytállt, HC-ként viszont rendre gyenge keretekkel kellett dolgoznia. Az elmúlt másfél évben teljesen átalakult a keret, azokkal az emberekkel dolgozhat Shurmur, akikkel szeretne. Sajnos idén sem várhatunk csodát, de a játékosok egy ismert rendszerben fognak szerepelni, így az összeszokottságban mindenképp fejlődést várhatunk. Ahogy írtam nem várhatunk idén rájátszásért való harcot, de abban az esetben ha konzisztensen tudunk teljesíteni és a kezdő irányítóval felálló PO csapatok ellen sem nézünk ki esélytelennek már elégedettek lehetünk. Ekkor egyértelműen a vezetőedzőnk mellé állnék, a tavalyi szezon megismétlése esetén azonban lennének kétségeim az alkalmasságát illetően.
