Szenvedős mérkőzésen szoros, végig kiélezett csatában hazai pályán sikerült legyőzni a Dallas Cowboys csapatát. Ezzel ismét pozitív mérlegünk van, 4-3-ra sikerült javítanunk és vezetjük a csoportot is!
Ugyan Tony Romo még mindig hiányzott, de így is kiélezett csatára számíthattunk, ugyanakkor bízhattunk Matt Casselben is. Igazunk is lett, a QB 3 interceptiont is dobott, ezek közül volt amelyeknél ő hibázott nagyot, de Dominique Rodgers-Cromartie nagy játékai is kellettek. A Dallas passzjátékát tehát részben sikerült megfogni, de időnként totál elvesztek cornerbackjeink a coverage-ban. Ellenben a futásokkal semmit nem tudtunk kezdeni, 233 yardot engedélyeztünk ellenfelünknek. Meglepő volt ez, hiszen eddig védelmünk remekelt a földi támadások ellen. Nagyjából ez tartotta meccsben a Cowboys-t, támadófaluk és McFadden remeklése nélkül nem lett volna esélyük a győzelemre. Ugyanakkor ez csapatunkra nézve is kritika, ha oda szeretnének érni a legjobbak közé ennél jobb teljesítmény kell mindegy ki is az ellenfél. Persze azt is hozzá kell tenni, hogy a Dallas OL a liga talán legjobbja és ezt bizonyították ma is, bár a végén a legfontosabb pillanatokban sikerült nyomás alá helyezni Casselt. Azt azonban nem értem miért kellett Damontre Moore-t inaktiválni, hasznos lehetett volna a négy negyed alatt...
Az offense alulmúlta a védelmet is, a passzjáték árnyéka volt önmagának, Beckhamet továbbra sem kerestük eleget, bár ebben lehet benne volt a sérülése is. Nem tudtuk kellőképp kihasználni a labdaszerzéseket, már a negyedik negyed közepén eldönthettük volna a győzelmet, de támadóink nem voltak rá vevők. Rueben Randle-nek is volt egy csúnya dropja, amelyet akár touchdownra is válthatott volna. Futójátékunknak jár a piros pont, 132 yardot haladtak running backjeink. Végre bemutatkozott Orleans Darkwa és nem is akárhogy! 48 yardig és 1 touchdowing jutott, üstökösként robbant be a meccsbe. Shane Vereen nem kapott sok lehetőséget, de a 39 yardos futása szintén élményszámba ment. Kicsikét konzisztensebbé kell tenni a játékot és javulni fog a játék képe.
Meg kell említeni a special teamet is, hiszen olyat láttunk amilyet már régóta nem, mégpedig egy kezdőrúgás utáni visszahordást. A Dallas-tól érkező Dwayne Harris volt az elkövető, aki ezzel köszönte meg előző kenyéradójának az elengedését. A Cowboys részéről viszont láthattunk egy csúnya hibát, Cole Beasley-ről messzire pattant a labda, ami az éberen arra járó Myles White-hoz pattant.
Nem volt szép, nem volt brillírozó a játék, de a győzelem az győzelem, azt nem kell megmagyarázni és ez a W sokat számíthat még a végelszámolásnál! Az NFC East nagyon szoros lesz, valószínűleg senki sem fog 11-12 győzelemmel zárni. Sokat kell még javulni ez nem is kérdés, de egy ilyen győzelemnek nem lehet nem örülni. Folytatás jövő héten!
