Közel egy évtizede, 2012 óta leszállóágban van a csapatunk, évek óta esélyünk sincs a pozitív mérlegre. Az eddigi tapasztalataink alapján az idei szezonban sem várhatunk lényeges javulást, a szurkolók frusztrációja pedig talán sosem volt ennyire magasan, mint most. Meddig kell még ezt elviselnünk?

Pedig Dave Gettleman 2018-as kinevezésekor hangzatos kijelentéseket hallhattunk. Még mindig bajnokságot tud nyerni Eli Manning, csak kell egy jó támadófal. Nálunk kötött ki Nate Solder, aki egy átlagon felüli játékosból a liga egyik legrosszabb, de leggazdagabb vakoldali tackle-je lett. Patrick Omameh nevét talán már el is felejtették sokan. Nem kellett nekünk az azóta 30,5 sacket és Super Bowlt begyűjtő Jason Pierre-Paul, helyette megszereztük Alec Ogletree-t. Még Odell Beckham Jr. szerződését is meghosszabbítottuk, de ez az offense már Saquon Barkley-ra épült. Az 1-7-es kezdés alaposan megpecsételte a sorsunkat.

Tán mégsem olyan erős ez a roster? Tehette fel a kérdést Gettleman két whiskey között. Adjuk el rögtön OBJ-t és Vernont! Talán még nem is jöttünk ki olyan rosszul ebből a cseréből, de a fizetési plafon alatt bennragadó összeg miatt a vonat alá lökte Pat Shurmurt a GM. Na nem mintha annyira hiányozna a dögunalmas HC. A jövő azonban megérkezett! Ugyan az első kör végére várták Danny boy-t, de mi túljártunk a rendszer eszén és már az 1/6-ra ő kellett. Egyébként is, a Senior Bowl MVP-nek nálunk a helye és ott láttunk tőle egy jó drive-ot! Mennyire bevált Davis Webb és Kyle Lauletta is... Kiválóan mutatkozott be az aranyfiú, kár, hogy egy nagyobb szellő kifújta a kezéből a labdát. Sexy Dexy in da house! Vagy esetleg jobban jártunk volna Montez Sweattel? Ó nem, majd Lorenzo Carter fejlődik, Oshane Ximines pedig amúgy is sleeper. DeAndre Baker annyira bevált, hogy meg sem illettük az ártatlanság vélelmével, inkább kiraktuk. Az 5-11-t egy 4-12 követte, ez pedig Shurmur állásába került. Ha Steve Tisch-en múlt volna, akkor már Gettleman is a postást várná minden hónap elején a borítékkal…

Kell egy új edző! Eric Bienemy, aki remekel a Chiefs offensive coordinatoraként? Don Martindale, aki a Ravens védelmét kapta össze? Nem! Joe Judge a mi emberünk! Várjunk csak, kicsoda? Ó a Patriots special team edzője. Fanyalogtunk is rendesen, de jó benyomást keltett, ő idén is megérdemli az esélyt. Nem úgy, mint Jason Garrett, aki 24-ről 11-re csökkentette Jones touchdownjainak a számát és a passzolt yardok mennyisége is kevesebb lett úgy, hogy eggyel több mérkőzésen lépett pályára Danny Dimes. A maga módján ez is egyfajta művészet. A covid alaposan megtépázta a felkészülést, de izgatottan várhattuk a draftot. Chase Youngról ugyan lemaradtunk, de most egyszer és mindenkorra helyrerakjuk a támadófalat, ugyanis hemzsegnek a jövendőbeli all-pro játékosok. Jedrick Wills, akinek a legjobb meccsfelvételei voltak? A hiperatletikus és OL schoolból érkező Tristan Wirfs? A behemót Mekhi Becton? Ó nem, mi ismét kijátsszuk a rendszert, Andrew Thomas a mi emberünk, akire számos csapat guardként tekintett. Sebaj, másfél évvel a draft előtt jól játszott Josh Allen ellen, nem lehet hibázni! Minden és mindenki készen áll, csak egy probléma akadt: az ellenfelek. Ismét 1-7-tel kezdtünk. A védelem legalább pörgött, Leonard Williams-ből előjött az Aaron Donald, ráadásul James Bradberry és Blake Martinez is kiváló szerzeménynek bizonyult. Ahogy gyengültek az ellenfelek rögtön jobbak lettünk, de az erősebb csapatok átgyalogoltak rajtunk.

Semmi gond, a csapat tele van sikerre éhes és fiatal falemberrel, akikhez visszatért Nate Solder. Kevin Zeitlerre már nem tartottunk igényt, bár azért jelzésértékű lehet, hogy alig száradt meg a tinta a felmondólevelén, már bejelentkezett érte a bajnokesélyes Baltimore Ravens. Semmi probléma, úgyis elkapó és passzsiettető kell. A fizetési plafon azért verdeste a csapatok homlokát, de nekünk azért idén is volt pénzünk lóvéra és egy két napos látogatás végén csak meggyőztük Kenny Golladay-t, hogy jobb hely Detroitnál New York. Rámentünk a lepattanóra, Logan Ryant is bevetettük, hogy elcsábítsa Adoree Jacksont, szerencsére sikerrel járt. Leonard Williams is Giants játékos maradt, gyerekek ez egy jó offseason, mit tartogathat még a draft?! Letrade-et várt a nép, de Daniel Jeremiah azt mondta, hogy akkor fog hátrébb lépni Gettelman, ha egy Nascar futamon jobbra kanyarodó gépjárművet látunk. Apró szépséghiba, hogy nemcsak oválpályán mennek… Érzelmi hullámvasút volt ez az éjszaka. Bejött elénk az Eagles, elhappolták DeVonta Smith-t. Majd jött a TRADE! Mit adott a Bears? Jövő évi első kört! A 20. helyen benn volt az egyik kedvenc pass rusherem Kwity Paye, de az elkapók közül is nagyon kedveltem Rashod Bateman játékát. Erre megjelent Kadarius Toney neve… Egy gadget player az első körben? Ritkán válnak be. Sebaj, a 2. körben a miénk lett Azeez Ojulari és hát ott a jövő évi plusz első kör, szóval azért elfogadható ez.

Kezdődik az edzőtábor! Toney nélkül. Hol a felszereléssel, hol a coviddal, hol egy meg nem nevezett sérüléssel akadt probléma. Ó sebaj, OBJ is így kezdte… A training camp alatt dominált a defense, a támadóinknak néha még a snap is problémát okozott. Nem baj, majd a preseasonban. Rögtön egy engedett sackkel mutatkozott be Matt Peart, még szerencse, hogy Judge nem küldte el a meccs közben egy büntetőkörre. Tán őt kellett volna a pályára küldeni tavaly, hogy felmérjük a képességét, nem pedig Cameron Fleminget. A visszavonulók miatt csupa draftolatlan játékossal állt fel a 2. sor és már a nagyjaink is belátták, hogy hiba csúszott a számításokba. Hétfőn hajnalban aztán a teljes kezdő is pályára léphetett és olyan teljesítményt láttunk Andrew Thomas-tól, amely még Ereck Flowers-től is gyenge lett volna. Jones az end zone-ban találta meg az ellenfelet és vajon kinek az irányába repült a labda? Evan Engram felé, aki amúgy megsérült. Itt tartunk most, a csapat ugyanott tart, mint tavaly.

A meccs után azt nyilatkozta Judge, hogy messze van ez a csapat attól, hogy készen legyen és ezt tudták előre. Ezzel megkaptam a végső megerősítést arról, amit korábban is sejtettem, mégpedig, hogy hülyének vagyunk nézve. A coordinatorok nem változtak, a rendszer ugyanaz, a támadófalba nincs új érkező, az irányítónk is maradt. Meddig kell még várni? Mike Vrabel a második évében AFC döntőbe vezette a Titans-t. Jelen pillanatban nem tudok bízni a csapatban, meg kell győzniük az ellenkezőjéről. A harmadik évében is idióta döntéseket hoz Jones, a támadófal gyenge, az elkapóink nagy része sérült, az összességében jó védelmet pedig szét fogják passzolni a nem létező pass rush miatt. Sajnos ezt tartom realitásnak és tőlem szokatlan módon már most előre temetem ezt a szezont mert a jelek szerint semmit sem ért a befektetett munka. Persze azért nem bánnám, ha fél év múlva nevetséges hatást keltene ez az írás, de ha ez mégsem valósul meg, akkor remélem nem házon belül kezdjük el keresni az új GM-et. Újra ki kell mondanunk: mi lettünk az új Cleveland Browns!