A szezon előtt számítottunk arra, hogy az erős sorsolás miatt nem olyan mérleggel kezdjük a szezont, mint egy évvel ezelőtt, azonban ez a pocsék játék mindenkire sokkolóan hatott. Nehéz bárkit is a hiba elsődleges okává tenni, hiszen ebben a kezdésben kollektíven benne van a front office, az edzői stáb és a játékosok is. A probléma egyik fő oka lehet, hogy túlzottan ragaszkodtak a szakembereink a tavalyi kerethez és nem látták be, hogy a 2022-es teljesítmény volt a maximum, amit ki lehetett préselni ebből a keretből. A mostani bejegyzésben azt fogom megvizsgálni, hogy milyen felelősséggel járnak az offseasonben megkötött szerződések és milyen lehetőségei lesznek Joe Schoennek a változtatásra. Vajon továbbra is el kell köteleződnie a keret nagy része mellett vagy kezdődhet az az újjáépítés, amit az idei offseasonra vártunk volna?

Fizetési plafon

Még nincs információnk a jövő évi salary capről, de a trendek alapján évi 10-11%-os növekedésre lehet számítani. Ez azt jelenti, hogy kb. 247 millió dolláros értéket várhatunk, ami kb. 43 millió dolláros space-t jelentene.

Lejáró szerződésűek

• Leonard Williams
• Adoree’ Jackson
• Saquon Barkley
• Tyrod Taylor
• Xavier McKinney
• Parris Campbell

Jól mutatja Leonard Williams kontraktusa, hogy mekkora káosz alakult ki az elmúlt két évben, hiszen addig faragták a GM-ek a fizetését, hogy az idei évre megjelent a neve mellett egy 32 milliós cap hit, ráadásul 2024-ben is jelen lesz egy 6 milliós void yearrel. Adoree’ Jackson idei járandóságát 19 millióra sikerült feltornászni, az átlagfizetéséhez ez is kb. akkora ugrás, mint Williams esetén. Egyértelműbb a helyzet Saquon Barkley-nál, ő szinte a franchise taggel játszik. Tyrod Taylor 6 milliója is szignifikánsnak mondható, Xavier McKinney rookie szerződése pedig a végéhez ér. Egyelőre Parris Campbell sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Nem hiszem, hogy szerződést hosszabbítanánk Williams-szel, hiszen Sexy Dexy mellé nem feltétlenül kell egy évi 20 milliót kereső DT. Azon is meglepődnék ha marasztalnánk Adoree’-t, hiszen erősen kezdett a Banks-Hawkins páros, melléjük pedig a slotba kellene az erősítés. Érthetetlen mi történik McKinney-vel, de csak árnyéka önmagának, Schoen szezon előtti nyilatkozata pedig jelzésértékű lehet a safety jövőjét illetően. Nem véletlenül hagytam Barkley-t a végére, hiszen az ő jelenléte olyan, mint a darázsfészek. Hiába kiváló játékos és rendelkezik szerethető személyiséggel, túl gyakran sérült, ha pedig azt várod 2023-ban, hogy a futód emelje fel az offense-t, akkor ez a legegyértelműbb jel arra, hogy tévúton jársz.

Cut jelöltek

• Mark Glowinski (5,7 millió spórolás)
• Darius Slayton (6 millió spórolás)
• Darren Waller (6 millió spórolás)
• Rakeem Nunez-Roches (1,4 millió spórolás)

A keret felforgatása esetén több érvényes szerződéssel rendelkező játékosunk munkáját is megköszönhetjük. Már most kezdheti Mark Glowinski az öltözője kipakolását, hiszen a keret aljáig süllyedt. Csak azért nem úgy tekintünk rá, mint Nate Solderre, mert olcsóbban sikerült megszerezni… Nem feltétlenül támogatnám Darius Slayton és Darren Waller elküldését, viszont egy rebuild esetén az ilyen játékosok szoktak lenni azok, akiktől elsőként elbúcsúznak. Csak keveset lehetne spórolni Nacho idő előtti távozásával, de egyelőre sokkal észrevehetőbb D.J. Davidson a pályán és Jordon Riley is megérdemelné a lehetőséget… Eddig minden évben megmenekült Slayton, tavaly pl. a keretbe alig tudott bekerülni, viszont idén is hasonló feltámadásra lesz tőle szükség, különben más csapat mezében látjuk őt 2024-ben.

Magas fizetésűek

A tavalyi jó szereplésnek köszönhetően több kulcsemberünk hosszabbított. Ha borítja az asztalt Schoen, akkor az irányítóval kell kezdenie. 2024 után lehet megválni Daniel Jones-tól, előtte nem nagyon, hiszen 47 helyett 69 millió dollárral terhelné a jövő évi capet, ehhez pedig a tulajdonosoknak is lenne néhány szava. Jelenleg nem tartunk még itt, de a gyenge támadófal erőteljesen elkezdte megtépázni az irányítónk önbizalmát.

A 2025-ös szezon végéig lekötöttük Dexter Lawrence-t és ő az aki nem érdemel kritikát. A tavalyi évhez hasonlóan idén is meccsenként 4 nyomást hoz, ez pedig extrémnek számít egy nose tackle-től. Szintén ebbe a kategóriába tartozik Andrew Thomas, elfogultság nélkül kijelenthető róluk, hogy a liga legjobbjai között vannak.

Az offseasonban 4 éves szerződést kötött a csapatunkkal Bobby Okereke és ugyan látszik rajta, hogy nem ő a liga legjobb linebackere, de egyrészt két évig mindenképp maradni fog, másrészt nem ő a probléma elsődleges forrása. A két nagy fizetésű újonccal, Kayvon Thibodeaux-val és Evan Neallel nem sokat lehet tenni, igaz kettejük közül Neal az, akinél igazán rezeg a léc és az már most kijelenthető, hogy offensive tackle-ként nincs jövője a ligában.

Oké és akkor ki marad?

Látható, hogy az offseason manőverei adtak egy újabb esélyt a tavalyi rájátszásba jutó keretnek, azonban nyomás alatt is vannak ezek a játékosok, hiszen a legtöbbjüktől rövidtávon meg lehet szabadulni. Offense oldalon még mindig a saját kezében van Daniel Jones sorsa, de a tavalyinál is nagyobb feltámadásra lenne szüksége ahhoz, hogy franchise QB-ként tekinthessünk rá. A skill pozíciókban szerintem számítani fognak Darren Wallerre és Wan’Dale Robinsonra Dabollék a jövőben és talán ide vehető Isaiah Hodgins is. Sikerült évekre megtartani Andrew Thomas-t és John Michael Schmitz is ígéretes falembernek tűnik. Sajnos ez így nagyon kevés és bízom benne, hogy minél rövidebb idő alatt guardként is kipróbáljuk Evan Nealt, hiszen nem látok más lehetőséget a karrierje megmentésére.

A védelem kulcsfigurája egyértelműen Dexter Lawrence és az eddig felemásan teljesítő Kayvon Thibodeaux-nak is komoly szerepet szánunk a következő két és fél évben. Nem feltétlenül mondható el ugyanez Azeez Ojulariról, ha újra megsérül és elmaradnak a sackek, akkor nehezen lehet már teljes értékű kezdőként számolni vele. A D line közepén úgy néz ki adott a mélység, de a széleken ez is hiánycikknek számít. A linebacker sorban van még néhány kérdőjel, de kis szerencsével összeállhat az Okereke-McFadden kezdő páros. A secondary-ben írtam már a fiatal cornereinkről, a safety-k viszont totál elveszettnek tűnnek és érthetetlen Dane Belton padozása is.

Összegzés

A tavalyi év után azt gondoltuk, hogy a vártnál lényegesen jobb képességű játékosokkal rendelkezünk és előtte Joe Judge valamint Pat Shurmur munkásságának köszönhetően teljesített gyengén a csapatunk. Egyelőre sajnos ennek az ellenkezője bizonyosodott be mégpedig az, hogy 2022-ben a teljesítőképessége legjavát nyújtotta a roster és ennél komolyabb célokra nem lehet őket felhasználni. Ugyanez igaz az edzői stábra is, hiába a tavalyi év edzője díj után csak a tanácstalanságot látni Brian Daboll arcán. A jelen tehát nagyon sötét és most már azzal sem lehet védekezni, hogy sok van még hátra ebből az évből. A jó hír, hogy kevés olyan játékos van jelen, akiket meg kell tartani, így ugyan egy év csúszással, de amennyiben szükség van rá, megkezdhető a rebuild.