Nem sok jót lehet találni a csapatunk idei játékában, a védelmünk azonban egy remek hónapot produkált, hiszen a liga élvonalához tartoztak októberben. Ebben óriási szerepe volt a linebackereinknek és könnyen lehet, hogy hosszú idő után végre ez a pozíció is a csapat erőssége lehet.
Óriási elvárásokkal érkezett meg Bobby Okereke, hiszen 4 évre írt alá 40 millió dollárért cserébe és a legutóbbi offseason egyik nagy igazolása volt. A szezon elején kereste a helyét, néhány hét elteltével azonban alaposan belelendült és nemcsak a futások megállításában jeleskedett, de több interceptionben is fontos szerepe volt. A legnagyobb kincs a linebackereknél, ha jó valaki a coverage-ben, aranyáron mérik azokat a védőket, akik lépést tudnak tartani a tight endekkel és a slot elkapókkal. Az eddigi 9 mérkőzés alatt 80 tackle-t szerzett és ugyan megtévesztő lehet ez az adat, de szerencsére nem az egymás utáni 15 yardos play-ek után szorgoskodta össze a szereléseket. Ezeknek a 9 százalékát hibázta el Okereke, amelyen van mit javítani, de ez az érték elsősorban a szezon eleji gyengélkedésnek köszönhető. A 49ers és a Seahawks elleni is több mint 20 százalékos missed tackle arányt találunk, de négy olyan összecsapása is volt, amikor egyetlen szerelést sem hibázott el a linebackerünk. Óriási fejlődést nem várhatunk, a Colts-nál eltöltött évek alatt is hasonlóan alakult ez az érték.
Az előbb említett coverage-ban viszont egyelőre szemmel látható a fejlődés, hiszen 69 százalékos pontossággal passzoltak Okereke ellen az irányítók, ezzel pedig a 6. helyen áll a posztján. A 13,4 yardos elkapásonkénti átlag viszont nagyon magas, ebben azonban benne van a Seattle ellen benézett játéka, de hát a számok sajna nem hazudnak. Természetesen a blitz-ek sincsenek elhanyagolva Wink Martindale rendszerében, eddig 9 nyomást sikerült elhelyezni az ellenfél irányítóin, ami holtversenyben a 11. helyre elég. A PFF pontszámban is ugyanezt a pozíciót találjuk (81,5).
Nem volt ilyen könnyű dolga Micah McFaddennek, hiszen az edzőtábor kezdetén Darrian Beavers volt a kezdő, de az évfolyamtársa végül az aktív keretbe sem került be. Ezzel párhuzamosan Isaiah Simmons is megérkezett, viszont hamar választ kaptunk arra, hogy miért mondott le róla a Cardinals, legfeljebb kiegészítő szerepkörre alkalmazható a keret egyik legatletikusabb játékosa. A szerelések számában kicsivel elmarad McFadden, az 54 tackle-vel pont az 54. helyen áll, persze ezzel sincs szégyenkezni valója. Sajnos ő többet hibázik, a 16,1 százalékos missed tackle arány kifejezetten gyengének számít.
Természetesen a coverage-ban sem annyira rózsás a helyzet, hiszen a passzkísérletek 81 százaléka célba ért. A blitz-eknél McFadden a hatásosabb, ő eddig 11 nyomást alakított ki, ráadásul van már egy sackje is. A PFF-nél a 72,2-s pontszáma a 21. helyre jó és ez jelen esetben reális osztályzatnak számít. Okereke a coverage-ban, ő pedig a pass rush-ban jeleskedik igazán.
A liga változásával és a nickel formáció előretörésével a linebackerek fontossága is megváltozott, most már csak ketten vannak a leggyakrabban egyidejűleg a pályán. Persze így is szükség van a jó játékosokra és korábban már többször leírtam/elmondtam, hogy akár egy klasszis LB is sokat dobhat a védelmen. Nem ez a liga legjobb párosa és találunk némi hiányosságot, azonban az elvárásoknak abszolút megfelelnek a védőink, a múltat tekintve pedig felüdülésnek számít a teljesítményük. Minden adott ahhoz, hogy a következő két és fél szezonban is ezen az úton maradjon Okereke és McFadden, így végre sikerült úgy megerősíteni egy pozíciót, hogy a közeljövőben csak a mélységet kelljen itt fenntartani.
