2 hete írtam egy hosszabb bejegyzést arról, hogy az addigi ismereteim alapján mit várok a draft első néhány húzásától, így itt az ideje annak, hogy ismét "hangosan gondolkodjak". Ahogy a cím is mutatja az irányítókra és az elkapókra fogok fókuszálni, hiszen ez a két pozíció határozhatja meg az első napunkat.

A mai napon úgy érzem, hogy QB-t akar húzni Joe Schoen, erre pedig számos nyomós érvet látok. Nem tekinthet úgy Daniel Jones-ra az edzői stáb, mint hosszútávú kezdőre. Ha ideálisak a feltételek, akkor még mindig képes lehet a jó játékra és az sem lenne feltétlenül baj, ha vele kezdjük el a szezont, de itt az idő, hogy továbblépjünk. A GM-ünk valószínűleg nem úgy gondolkodik, hogy egy év múlva is hasonlóan jó pozícióban fogjuk várni az első kört, így úgy kell számolnia, hogy jövőre komolyat előre kell lépnie egy irányító draftolásáért. Ugyan az ősi dakota mondás arról szól, hogy a következő QB class mindig erősebb, de egyelőre igen vérszegénynek tűnik a '25-ös kínálat. Könnyen elképzelhető, hogy én is meghúznám a ravaszt ebben a helyzetben, ráadásul jövőre már a külső hangok is erőteljesebbek lesznek a quarterbackeket illetően.

Persze így is egy komplex helyzettel állunk szembe, hiszen meglepődnék, ha az 1/6-os választással draftolhatnánk valamelyik top irányítót. A social mediában találkoztam néhány olyan hírmorzsával, amely még mindig egy cserét vizionál a Patriots-cal, de erre minimális esélyt látok. A telefont persze biztosan felemeli majd Schoen, ha elérhető lesz az embere, de hiába mutat nagy respektet Jacoby Brissett felé a New England, rá azért nem lehet franchise-t építeni és egy QB needes csapat sem fog innen hátrébb lépni. A papírforma alapján tehát J.J. McCarthy maradhat nekünk, érte pedig a Vikings-szal kell megharcolnunk. A Cardinals-nak és a Chargers-nek is kell egy elkapó, ha pedig nem akarják elherdálni a Marvin Harrison Jr.-Malik Nabers párost, akkor csak velünk jöhet szóba a trade. Persze 3 db első kör meggyőző lehet a Vikings-tól és a WR évfolyam is szürreális, de erről majd később.

Az irányítókkal kapcsolatban egy dolgot szem előtt kell tartanunk: egy generációs tehetségbe csak szerencsével lehet belefutni. Most Caleb Williams ilyen, akit jogosan emlegetnek egy lapon a draft előtti Trevor Lawrence-szel és Andrew Luckkal. Rajtuk kívül még Joe Burrow-t lehetne megemlíteni az elmúlt 10 évből, de látható, hogy nem érhető el minden évben egy ekkora tehetség és akkor is csak egy csapat kaparinthatja meg őt, aki nem is fog lemondani róla. Számos olyan quarterback vált be mostanában, akiknél szinte kódolva volt a bukás. Érdemes visszanézni, hogy mi volt az általános vélekedés pl. Josh Allen és Justin Herbert kapcsán. Az ő kiválasztásuk sem volt kevésbé rizikós lépés, mint most a Maye-Daniels-McCarthy hármasé lenne.

Ugyan (leginkább a támadófal miatt) ezer sebből vérzett 2023-ban az offense, de azt gondolom, hogy jó helyen lenne nálunk egy rookie irányító. Eddig minden játékosából kihozta Brian Daboll és Mike Kafka a maximumot, hiszen összejött a rájátszás Daniel Jones-szal, kezdőhöz közeli szintet hozott Tyrod Taylor és mémmé vált Tommy DeVito. Az sem véletlen, hogy csak egy hajszál választotta el Kafkát a Seahawks vezetőedzői kinevezésétől. Idő is lenne az új QB felépítésére, hiszen Daniel Jones és Drew Lock jelenlétében nem kellene a első héten kezdetni a rookie-t. Drake Maye és Jayden Daniels között inkább az előbbi mellé tenném a voksom. Ugyan több hibát is felfedezhetünk Maye játékában, viszont ő a fiatalabb, két szezonnal a háta mögött jóval nagyobb fejlődési potenciál van benne, mint az LSU játékosában. Ugyanez igaz J.J. McCarthy-ra is, nála azonban gyanúra ad okot, hogy valóban az erős keret volt az oka annak, hogy nem kértek tőle többet a Michiganen.

Tegyük fel, hogy egyik opció sem jön be, az első három csapat irányítót húz és a Vikings is beelőz minket. Ekkor vagy az 1/6-on behúzhatjuk valamelyik top WR-t, vagy várhatunk az érkező ajánlatokra és lejjebb léphetünk. Az utóbbi lehetőséget biztosítana Bo Nix vagy Michael Penix Jr. megszerzésére, ettől az ötlettől azonban eléggé félek. Nixtől tökéletesen visszakaphatnánk Jones játékát, Penix pedig szerintem nem illik a mai NFL-be, hiszen nem mobilis, nem bírja a nyomást és elsősorban a hosszú passzokkal tud sikeres lenni. Azt pedig továbbra se felejtsük el, hogy a legfontosabb pozícióról beszélünk, amelyért irreális árakat szoktak adni a csapatok: ha nem bízunk egy QB-ban a top 10-ben, akkor miért bíznánk benne az első kör közepén vagy a végén? Akkor már inkább behúznám a 2. kör végén vagy a 3. elején Spencer Rattlert, róla hamar le lehet mondani, ha nem válik be.

Gondolom elég egyértelmű az álláspontom, ha nem tudjuk kiválasztani valamelyik top irányítót az első húzásunkkal, akkor én nem is nagyon akarnék mást. Na de mi a helyzet az elkapókkal? Továbbra is fenntartom a korábbi álláspontom: ha WR érkezik elsőként, akkor MHJ vagy Nabers jöhet. Ebben az esetben 4 QB gazdára talált, az pedig még mindig meglepetés lenne, ha Rome Odunze beelőzné a duó bármelyik tagját. Az elkapók mellett szól, hogy egy no1. célpontra van szüksége a csapatunknak, ezt a szintet pedig hozzák ezek a játékosok. Ahogy írtam az idei évfolyam brutális és később is lehet olyan játékosokat találni, akik a profik között is évi 1000 yardra lehetnek képesek. Azért alapjáraton is könnyebb a 2. napon egy top WR-t találni, mint egy top QB-t.

A fenti hármas utáni tiert Brian Thomas Jr. alkotja, neki is reális esélye van arra, hogy az első nap első felében kiválasszák. Mögötte kicsit kusza kezd lenni a mezőny és itt már megoszlanak a vélemények a rangsorokat illetően. Sokan kedvelik Adonai Mitchell játékát és a megfelelő rendszerben valóban Pro Bowler válhat belőle. Eszméletlenül jól futja a route-okat Ladd McConkey és már őt is az első kör végére várják. D.K. Metcalf klónjaként ott van Xavier Legette, vagy a villámléptű Xavier Worthy, ha pedig egy magas WR kell valakinek, akkor Keon Coleman. Remek slot elkapó válhat Ricky Pearsallból és Roman Wilsonból, Jermaine Burton pedig mindent elkap. Már most 10 játékosnál járok és akkor nem esett szó a Deeboo Samuel klón Malachi Corley-ról vagy Troy Flankinről. Számos jelölt van tehát, akikkel kiengesztelhetik magukat a csapatok, ha lemaradtak Harrisonékról.

Hoznom kell egy kényes témát, hiszen eddig még nem került elő, de biztosan bedobja valaki, hogy kár volt "annyiszor" nyerni a tavalyi év utolsó harmadában. Egyértelmű, hogy mi is minél jobb draft pozíciót szerettünk volna és az irányítók tekintetében lehetne ideálisabb a helyzetünk, viszont érdemes visszatekinteni a 2023-as csapat helyzetére. Nem akarta Brian Daboll totálisan leereszteni a játékosait azután, hogy megnyerte az év edzője díját, ráadásul az ő reputációjának sem tett jót ez a szezon. Számos változás volt a koordinátoroknál, Wink Martindale és Thomas McGaughey távozott, a pletykák pedig már szezon közben felerősödtek, így ők is minél jobb képet akartak magukról festeni. Ugyanez igaz a játékosokra is, hiszen Tommy DeVito az eddigi életének a legjobb heteit élvezte, nehéz lett volna megmondani neki, hogy játssz rosszul... Ezen kívül azt se feledjük, hogy a korábbi húzás sem feltétlenül jelent garanciát a sikerre. Tökéletes példa erre Andrew Thomas és Chase Young esete, de nézzük meg egy évvel ezelőtt mit gondoltak a Houston Texans-ról, akik egy pillantás alatt az AFC egyik legjobb csapatává váltak.

Lezárva a gondolataim, azon az állásponton vagyok, hogy ugyan rizikósabb ez az út, de az első választásunkkal nagyobb szükségünk van egy irányítóra, mint egy elkapóra. A csapat fejével gondolkodva jövőre rosszabb helyzetben lehetünk egy QB draftolását illetően, a nyitó nap végén vagy a második kör elején pedig már lényegesen kisebb beválási eséllyel rendelkező irányítókat találunk. Hiába lehetne nagyot szakítani az elkapóknál a draft elején, a class mélysége miatt később is van választék bőven. Persze ha négy quarterback is gazdára talál a választásunkig, akkor ezt a kérdést a jövő évre halasztanám és addig is próbálnám tovább építeni a csapatot.