Megfordult a szerencsénk a Washington Commanders ellen, hiszen egy szoros, de hibákkal teli összecsapáson egy utolsó másodperces mezőnygóllal tudott nyerni a csoportriválisunk, ez a vereség pedig biztosan nyomot hagy egy-két játékosunk lelkében.
Szerencsére nem estek össze a támadóink, akik háromszor is betaláltak az end zone-ba. Nemcsak Daniel Jones, hanem a playhívás is javult, hiszen mindkét passzolt touchdownt jó elgondolás előzte meg. Megszerezte az első profi TD-jét Malik Nabers, aki sajnos tragikus hőssé vált, hiszen hiába volt a támadósorunk kulcsjátékosa, a záró negyedben elejtett egy labdát 4th downnál. Persze az a first down még önmagában nem jelentett volna pontokat, viszont könnyen lehet, hogy másképp alakul a végjáték, ha összejön az elkapás. Hasonlóakat tudok leírni Devin Singletary-ről is, hiszen közel 100 yardot szerett 5,9-es átlaggal, azonban a fumble-je csúnyán megölte a második félidőt nyitó drive-unkat. Amit negatívumként tudok megemlíteni, hogy mindössze négy játékosunknak volt elkapása és szellemként mozogtak a tight endjeink a pályán. Könnyen lehet, hogy túl korai volt Theo Johnson kezdőcsapatba állítása, hiszen egyre biztosabb vagyok benne, hogy jelenleg jobb játékra lenne képes Daniel Bellinger. Összességében hozzátették a magukat a támadóink, azonban Nabers és Singletary hibája is hozzájárult a vereséghez.
A legnagyobb bűnbak azonban egyértelműen a védelem volt. Megengedhetetlen, hogy egyszer se puntoljon az ellenfelünk és hiába játszott jól Jayden Daniels, a defense is kellett ahhoz, hogy nem volt olyan 3rd down, ami ne lett volna megoldható a számára. Vagy egy rossz egyéni játék, vagy egy bünti, vagy egyszer a zebrák voltak azok, akik hozzásegítették a hazai csapatot a haladáshoz. Egyelőre totális csalódást kelt a Brian Burns-Kayvon Thibodeaux kettős, akik képtelen nyomást kialakítani és a blitz nélkül teljesen hatástalanok. Nem tudom változnak-e az egyéni statitsztikák, de az ESPN-en egyik sacket sem rájuk írták. Még rosszabb volt a futások elleni védelem, a pályafutása legszebb délutánjával ajándékoztuk meg Brian Robinsont. Shane Bowennek is át kellene gondolni a dolgait, mert ez a védelem nem változott annyit, hogy ennyit gyengülnie kelljen tavaly óta. Ismét alaposan tepert Dexter Lawrence, de ez már nem újdonság. Nagy dicséretet érdemel Andru Phillips, a termetéhez képest rendkívül fizikálisan játszik az újoncunk és végre reális esély van arra, hogy a személyében találtunk egy jó slot cornerbacket. A red zone védelmünk sem működött rosszul, azonban egymás után mutatta be az ellenfelünk a false startokat, így ez inkább nekik volt köszönhető, hogy nem szereztek 6 pontot érő play-t.
Sajnos a special team is befolyásolta a mérkőzést, rögtön az elején engedtünk volna egy return TD-t a Washingtonnak, azonban nagy szerencsénkre egy szabálytalanság miatt visszafújták a játékot. A balszerencsénk, hogy Graham Gano belesérült ebbe a play-be és utána nem is tudott már visszatérni. A mérkőzés előtti sérültlistára került szombaton a rúgónk, viszont a bemelegítés alatt értékesített egy 60 yardos mezőnygólt, de sajnos ez most balszerencsésen alakult. Jamie Gillan kihagyott egy extra pontot, a 2 pontos kísérletek pedig nem sikerültek.
Rendkívül bosszantó vereséget szenvedtünk, hiszen a múlt heti reménytelenség után ezúttal versenyképesek voltunk. Sok kicsit sokra megy és nem fért bele a borzasztóan rossz 3rd down defense, az egyéni hibák és Gano sérülése. Remélem nem zuhan össze Malik Nabers, hiszen fájó a meccsvégi drop, de addig az offense legjobbja volt. Ismerjük a támadóink limitáltságát, azonban ha az ő szintjüket hozzák a védőink, akkor ez egy győzelem. Egy erősebb csapat 35-40 pontot szerzett volna ma ellenünk, ezen pedig sürgősen változatni kell.
