Idén is már szeptemberben elúszóban van a szezon, hiszen a múlt heti pontzuhatag után totál megálltak a támadóink, a védelem pedig nem tudta megcsinálni a kulcsjátékokat, így sima vereség lett a vége.
Offense guruként harangozták be 2022-ben a Daboll-Kafka kettőst, de a negyedik szezonjukra eljutottak oda, hogy a jó edzői stábok megeszik őket. Az első fordulóban a Dan Quinn vezette védelem ellen voltak hatástalanok a támadóink, most pedig a jól ismert Steve Spagnuolo csinált bohócot belőlük. Az elkapóink kis túlzással végig elérhetetlenek voltak, egyedül Cam Skattebo tudott életet lehelni ebbe a csapatba. Ő viszont végig pörgött és jól helyettesítette a sérülés miatt kieső Tyrone Tracy-t. A futásokkal és az elkapásokkal is hatékony volt az újonc futónk és a közönséget is fel tudta rázni. A másik pozitívum talán Andrew Thomas visszatérése, egy félidőt kapott a vakoldali tackle és helytállt. A legnagyobb probléma szerintem az edzői stábbal volt mert nem hiszem, hogy egy hét alatt elfelejtett volna futballozni Malik Nabers és Wan'Dale Robinson. Totál megszállta a 10-20 yard közötti zónát a Kansas City védelme, Dabollék pedig nem tudtak erre ellenszert találni. Megspékelte a szenvedésünket Russell Wilson játéka, aki vígan dobálta be a double coverage-ba a hosszú labdákat, amelyekből két INT is lett. A végén egy TD különbségre hozhatta volna fel a csapatot, de 3 yardról bemutatott egy intentional groundingot. Ha így folytatja, akkor nagyobb összegben mernék rá tenni, hogy az 5. héten Jaxson Dart lesz a kezdő.
A védelem jobban helytállt, bár Shane Bowen irányításával azért van egy plafon, amit nem fog átlépni az egységünk és sajnos arra is bizonyítékot kaptunk, hogy miért nem alkalmazza a védőkoordinátorunk a blitz-eket. Egész egyszerűen öngyilkosság egy az egyben hagyni a defensibe backeket az elkapókkal, pláne akkor, ha Patrick Mahomes az ellenfél irányítója. A fő problémám, hogy nem sikerült kihasználni az ellenfelünk hibáit. Az első félidő végén egy érthetetlen hátrapassz után képtelen volt Bobby Okereke magánál tartani a játékszert, Paulson Adebo pedig egy INT-t ejtett el. Ehhez képest a Kansas-ben jött Tyquan Thornton és bemutatott egy nagy elkapást. Azért kapott nagy fizetést a cornerünk, hogy ilyen labdaszerzéseket erőszakoljon ki, de ha nem jön össze neki, akkor csalódást fog kelteni a teljesítménye. Brian Burns volt a defense MVP-je, egy sacket ismét beírtak neki és a pálya minden részén ott volt. Mondjuk egyszer majdnem a szívemhez kaptam, mert nem sokon múlt, hogy összeszedjen egy súlyos térdsérülést, de végül vissza tudott térni. Ezen csapatrésznél most nem az edzők nyakába varrom az egészet, hanem azt az 1-2 play-t okolom, amelyet meg kellett volna csinálni. Persze a győzelem ekkor sem lett volna garantált, hiszen a támadóink tényleg semmire sem voltak képesek.
És akkor a special team: megsérült Graham Gano a bemelegítés során, emiatt csak egy rövid mezőnygólt tudott vállalni. Ebben az a szomorú, hogy hiába tud még mindig jól játszani, néhány mérkőzés után rendre kidől és már harmadszor történt ez meg vele, hogy a kezdő sípszó előtt mond csütörtököt. Inkább nem is kommentálom...
Ismét egy szezon eleji összeeséssel ajándékozott meg minket a csapatunk és a stadion hangulatát figyelve a szurkolóknak elege lett. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor nagyon hamar pályára kerül Dart, szezon közben bekövetkezik az edző- utána pedig a teljes rezsimváltás. Valójában Josh Allen tette naggyá Dabollt, nem pedig fordítva, nálunk pedig az első szezonjában a Titans elleni tökös hívás nagy lendületet adott a csapatnak, de amint ez elmúlt onnantól csak bukdácsol.
