Ezúttal a védelem sem tudta tartani magát és hiába mutattak be néhány szép játékot, sajnos nem volt kérdéses a győzelem sorsa.
Sajnos a vártnál is jobban megmutatkozott Andrew Thomas hiánya és nem vált be az a terv, hogy az eddig korrektül teljesítő többi játékos mellé bekerül Josh Ezeudu, hiszen szinte kivétel nélkül mindenki a legrosszabb teljesítményét nyújtotta idén a támadófalban. A bal oldalról folyamatosan jött a nyomás, de Jermaine Eluemunor is engedett egy sacket és a John Michael Schmitz, Greg van Roten páros sem volt mindig a helyzet magaslatán. A meccsek nagy részében észrevehetetlenül mozog Nolan Smith Jr., de most sackhez ajándékozták és eddig Bryce Huff sem villogott Eagles mezben. Nem túl sűrűn érkeztek a blitz-ek, viszont így is hatásosak voltak, ezt mutatja Nakobe Dean két sackje. Sem a futást, sem a passzjátékot nem tudta támogatni az O line, így pedig képtelenség pontot szerezni. Még Daniel Jones-nak sem adták meg az esélyt, hogy valami hülyeséget csináljon, hiszen amint egy hosszabb passzra készült máris ott volt rajta a védő. A negyedik negyedre megkaptuk a Drew Lock experience-t és ez alapján azt lehet mondani, hogy nem véletlen az előszezonban nyújtott betlije és az sem, hogy ennyire elköteleződött az edzői stáb Jones iránt. Totális a káosz, sok okos dolgot már nem lehet itt írni, a szarkazmust pedig úgysem értené az olvasók egy része.
A védelem az élete egyik legjobb teljesítményével ajándékozta meg Saquon Barkley-t, így vélhetően ezekben a percekben is álló szerszámmal készítik a holnapi cikket az újságírók, hogy mekkora hiba volt a futó elengedése. Azért remélem megmutatják azokat a play-eket is, ahol a mi csapatunkban átnyargalt volna a pályán. A passzjáték ellen még csak-csak helytállt a defense, hiszen lenullázták DeVonta Smith-t, de a földi támadások ellen összeszarták magukat. A pass rush-t életre keltette Shane Bowen, azonban óriási problémák akadtak a futások megállításával és a turnoverek hiánya mellett ez akadályozza meg a védelmet abban, hogy a liga élvonalába tartozzon. Ugyan szerzett egy sacket Azeez Ojulari, de a földi támadások ellen továbbra is rettentő megbízhatatlan. Az IR-ről visszatérő Matthew Adams is bemutatkozott, ő Jalen Hurts-nek ajándékozott egy nagy játékot, miután nem tudta leszerelni. Ennél a play-nél Deonte Banks is bemutatott egy szép kis alibit és eljutottam arra a pontra amikor kijelentem, hogy csak azért van a pályán, mert az első körben került kiválasztásra. Azért dicsérni is kell a védelmet, hiszen az elején remekelt a passzsiettetés, Dexter Lawrence például két sacket szerzett, ezzel pedig kilencnél jár már, ami totál emberfeletti. Egy erős csapatban neki lenne a legnagyobb esélye a DPOY címre. Brian Burns-re sem lehet egy szavunk sem, folyamatosan szenved a harmadik héten összeszedett ágyéksérülésével és úgy tűnt, hogy nem tudja befejezni ezt a délutánt, de végül visszatért a pályára. Újra megmutatta magát Andru Phillips, ilyen az, amikor futballjátékost és nem atlétát draftolsz.
Andrew Thomas sérülése és a védelem futás elleni játéka totál szétzúzta a csapatunkat, a menetrendszerű gyenge Eagles kezdés után pedig nem volt kérdéses a győzelem sorsa. Túl sok okos dolgot nem lehet erről írni, de valószínűleg az elmúlt hetek egyéni hibái okozta vereségek is megtették a hatásukat. Az edzői pályája legnagyobb kihívása előtt áll Brian Daboll, mert ezt a csapatot nem lesz egyszerű versenyképessé varázsolni, ha pedig érkezik még néhány ilyen vereség, azt nehéz lesz eladni a tulajoknak és a szurkolóknak. Végülis úgyis amiatt hisztizett tavaly a fanbase egy része, hogy túl sok a győzelem és idén is már az összezuhanást várták, hát tessék megkaptátok.
