Ahogyan már értesültetek róla, a hétvégén Londonban voltam, ahol életemben először NFL meccset nézhettem élőben. Ugyan közel sem volt mindig magas a színvonal, de sikerült nyerni és ezzel 4-3-as mérleggel mehetünk a bye weekre. A meccsről és a túráról hosszabban is lesz még szó, most jöjjön pár gondolat:

Ha Greenwich közelében jártok látogassatok el a The Golden Chippy nevű sarki kajáldába, mert jó áron lehet hihetetlen finomat enni és a felszolgálás is 10/10!

Királyok az emeletes buszok.

A stadionhoz zökkenőmentesen el tudtunk jutni, ott azonban a Tailgate-re történő bejutás, majd a meccs után a vonathoz történő megérkezés is hihetetlen lassan zajlott.

Az itthoni sörgyárak alaposan észbe kaphatnának, hiszen még a meccsen kapott (vizezett?) sörök is százszor jobbak voltak a hazai gyártmányoknál. Na nem mintha másra számítottam volna...

Tetszett, hogy repohár volt, két műanyag korsót haza is hoztam.

A meccsen az egyik sarokban foglaltunk helyet, így a közelünkben levő eseményeket jól láttuk, viszont ha a pálya túloldalára került át a labda akkor jobb megoldás volt a kivetítő.

Ami élőben még jobban szembetűnő volt, hogy Manning többször is az utolsó pillanatig magánál tartotta a labdát és csak utána szabadult tőle. Én jóval előbb eldobtam volna... :D

Ereck Flowers böszme nagy állat.

A játékmegszakítások alatt nyugodtan ki lehet menni hozni valami enni/inni és a WC-t is meg lehet látogatni. Félidőben jobb ha a helyeden maradsz.

Nagyon alulteljesít az offense, a playhívások borzasztóak, egy szurkoló is el tudná látni az ellenfél defensive coordinatori teendőit...

Jelenleg Landon Collins a legjobb védőnk.

Ugyan jóval több Giants mezes szurkolót láttunk, mégis inkább a Rams szimpatizánsai voltak hangosabbak, valószínűleg a semleges nézők közül többen is inkább nekik szorítottak.

Iszonyatosan elfáradtam, de minden egyes perc élmény volt ezen a hétvégén.