Az már a szezon előtt sem volt titok, hogy előbb-utóbb meg kell találnunk Eli Manning helyettesét, így logikus döntésnek mondhattuk Davis Webb draftolását. Arra azonban senki sem számított, hogy így fogunk szerepelni, a gyenge eredmények pedig alaposan megváltoztatták az előzetesen felvázolt terveket. Ez érinti az irányitókat is, hiszen hiába látok komoly esélyt Eli Manning maradására, az ő helye sem biztos és az 1/2-es választási jog remek lehetőséget biztosít a következő franchise QB megszerzésére. Voltak akik Davis Webb játékát is szívesen megnézték volna idén, de jó ötletnek tartom, hogy jegeltük őt újoncként. Most le is írom miért.

Ha nem az első körben draftolnak egy irányítót, akkor egyértelműen projekt játékosként tekintenek rá, sőt számos alkalommal az első körös újonc is a padon kezdi a profi pályafutását. Tavaly fokozatosan ment fel Webb értéke, minél jobban megvizsgálták a játékát annál népszerűbb lett a szakértők körében. A tavalyi szezon során 6-7. kör körüli játékosnak tartották, de a draft előtti hetekben már olyanokat is olvashattunk róla, hogy ő lehet a nyitó nap meglepetésembere és akár az első kör végén kivihetik. Persze eléggé szkeptikusan fogadtam ezeket a híreket, sokkal valószínűbb volt, hogy a második vagy a harmadik napon talál gazdára. Bevett szokás, hogy egy idősödő irányító mögé draftolnak egy fiatalt, akiből megpróbálnak kezdőt faragni, hátha megússzák olcsón a generációváltást. Az elmúlt időszakba több ilyen QB is bevált, Russell Wilson és Dak Prescott is sokkal többre vitte mint azt várták. De mi a helyzet Webb esetében? Ő mivel keltette fel a scoutok figyelmét?

Elsőként valószínűleg azzal, hogy prototípus méretei vannak, talán túlzottan is előnyben részesítik ezt a játékosmegfigyelők (gondoljunk az idei Josh Allen hype-ra). Air Raid rendszerben játszott, ami általában felfújja a játékosok statisztikáit, de így is büszke lehet arra, hogy megközelítette Jared Goff számait, aki szintén a Californiára járt. Ugyan a rövidebb passzokat helyezték előtérbe, de feltűnő volt a meccsfelvételeken, hogy milyen könnyedén dobja meg a hosszú átadásokat is, szinte erőlködés nélkül eresztette el ezeket a labdákat. Édesapja középiskolai edző, így vélhetően előbb tudott jó spirált dobni, mint járni. Órákon át képes az ellenfeleket elemezni, imádja a videózást. Persze közel sem ilyen egyértelmű a kép, hiszen az eddig leírtak alapján egy 1/1-es irányítóról beszélünk. A Texas Tech-en kezdett, ahol a junior évében a padra került, Pat Mahomes kiszorította őt. Ezután szabadon válthatott egyetemet, ő pedig nem volt rest és a Calnál kötött ki. Az egyik legnagyobb hiányossága, hogy nehezen kezeli a nyomást, a védők képesek kizökkentei a ritmusból, ami labdaeladáshoz vezethet. Olyan rendszerben játszott, amely ritkán ad az NFL-nek sikeres QB-t és általános vélekedés volt, hogy el kell telnie némi időnek ahhoz, hogy potenciális kezdőként tekintsenek rá. Goffnak is elég gyengén indult a pályafutása és ugyan az edzői stáb is benne van a borzasztó rookie teljesítményében, de ha visszaemlékezünk a Hard Knocks-ra egyértelművé válik, hogy miért volt hetekig csere.

Ahogy jöttek a vereségek úgy vetődött fel, hogy érdemes lenne bevetni Webbet. A szezon elúszott, Manning többször is felemásan játszott és egyre közelebb kerültünk az őrségváltáshoz. Arra azonban kevesen gondoltak, hogy ezekbe a körülményekbe csak belebukni tudna egy Webb féle irányító. Először is azt kell számításba venni, hogy az idei évre gyakorlatilag minden elképzelése befuccsolt McAdoo-nak, nem tudott új színt vinni az offense játékába sem. Egy ilyen kiszámítható játéknál, egy újonccal a fedélzeten még óvatosabbak lettünk volna, a rutinosabb védők pedig még úgy is átláttak volna a szitán, hogy Webbről szinte csak egyetemi felvételek vannak. A támadófalban nem jött be a fiatalokba vetett bizalom és ugyan többször is elfogadható volt a passzblokkolás, de így sem tudtak konzisztens védelmet nyújtani. Ez különösen kritikus lett volna egy olyan rookie-nál, akinek javulnia kell nyomás alatt. Az irányító legnagyobb segítsége a jó futójáték, ami évek óta hiánycikk nálunk. Ugyan sokat jelentett D.J. Fluker jelenléte, de ő is kidőlt, ami után érezhető volt a gyengülés. Az elkapók is sorra estek ki és ugyan a cserék a cserékkel készülnek az edzéseken, de Webb sem hozott volna ki többet Roger Lewis-ból vagy Tavarres Kingből (+ Beckhamék kiesése után már ők is az első csapattal készültek). Gondolom senki sem ilyen körülményeket képzelt el neki.

A másik kulcskérdés, hogy vajon mennyi idő kell egy irányítónak a megítéléséhez? Elég lenne egy fél szezon? Közel sem, sőt én a legtöbb esetben megadom a három évet a fiataljainknak mielőtt végső kritikát alkotnék róluk. Mikor Geno Smith kezdett a Raiders ellen sokan Webbet akarták volna játszani, de akkor már késő volt a bevetése, nem sokat számított volna az a néhány játékhét. A rossz játék esetén sem írhattuk volna le, de az esetleges remeklés után sem jelenthettük volna ki, hogy ő a jövő embere. Hasonló helyzetben volt a Carolina Panthers, akik 2010-ben a második körben választották ki Jimmy Clausent, majd egy évvel később Cam Newton lett az 1/1-es pickjük és nem hiszem, hogy megbánták volna a döntést. Ha elérhető az első körben az az irányító, aki a mi emberünk, akkor vélhetően Dave Gettleman sem fog gondolkodni és azonnal meghúzza a ravaszt.

A bizonytalanság azonban a többi csapatra is hatással van. Tudja valaki, hogy mi a tervünk Webb kapcsán? A birtokunkban van az infó, hogy milyen szintre értékeljük? Meg tudjuk állapítani milyen edzésmunkát végez? Az elmúlt évek tanulsága alapján nem szégyenlősek a csapatok ahhoz, hogy komoly lépéseket tegyenek egy QB megszerzéséért, a Bears egy helyet ment fel Mitch Trubisky-ért, a Rams és az Eagles pedig sokkal nagyobbat lépett előre két éve. Mindig komoly kereslet van a jó irányítókért, ez a draft pedig szintén nagy tülekedést eredményezhet. A legnagyobb esély jelen pillanatban Josh Rosen vagy Saquon Barkley megszerzésére van, de nekünk sincs pontos információnk arról, hogy a front office-ban melyik irányt preferálnák. Ez fejfájást okozhat a többi csapatnak is, akik akár őrült cserékbe is belemehetnek az emberük megszerzéséért. Lehet, hogy akár felénk érkezik egy kihagyhatatlan ajánlat?

zt hiszem azzal is sokan egyetértenek, hogy van rosszabb dolog annál az NFL-ben minthogy két jó irányítóval rendelkezel. Akár egy trade lehetősége is felmerülhet a jövőben és egy-egy jó (akár előszezonbéli) szereplés is elég lehet ahhoz, hogy valamelyik csapat használható ellenértéket ajánljon. Lezárva a gondolatokat úgy gondolom, hogy a lehető legjobb dolog ami Webbel történhet az, ha tartjuk magunkat az eredeti elképzeléshez. Nincs ok a kapkodásra és ő is nyugodtan fejlesztheti magát hogyha eljön az idő akkor készen álljon. Az idei év alapján jó eséllyel csalódásként tekinthettünk volna rá, így azonban remélhetőleg továbbra is Manningtől tanulva újabb fontos elemeket sajátíthat el és ha egy első körös QB érkezik még akkor is előtte állhat az esély, hiszen a top játékosok sem válnak be minden esetben és a sérülések is bármikor előjöhetnek.