Keményen küzdöttek a játékosaink, a nagy vereséget sikerült elkerülni, azonban nem jött össze a karácsonyi csoda. Lássuk hogy történt.
Érdekes mérkőzést láthattunk a támadóinktól, hiszen végig az volt az érzésem, hogy kiváló futójátékot látunk, azonban csak 3,5 yardos átlagot hozott Saquon Barkley. Persze még így sem lehetett rá panasz, amit tudott azt teljesített. A passzjáték nagyon köhögött, az elkapóinktól mindössze egy 69 yardos Darius Slayton TD-t láttunk, azon kívül szinte mindenki láthatatlanul mozgott a pályán. Jár a dicséret Slaytonnak a play miatt, a társai azonban gondban lehetnek az offseasonban. 7 labda repült Wan'Dale Robinson felé, aki sajnos ismét súlytalan volt a cornerbackek ellen. Rendben volt az elkapásaival Daniel Bellinger, a blokkolójátékában azonban találtunk hiányosságot. Csak a végére éledt fel Darren Waller, de egy fontos játékkal életben tudta tartani az utolsó drive-ot. Nem véletlenül hagytam a végére az irányítókat, akikről beszélnünk kell hiszen könnyen lehet, hogy a végéhez ért Tommy DeVito "uralkodása". Szinte semmit sem tudott elérni az első félidőben, csak arra figyelt, hogy ne adja el a labdát. A szünet után Tyrod Taylor ment ki a pályára és a gyenge szereplés ellenére is meglepetésként hatott ez a csere. Összességében azonban bejött, hiszen hiába jöttek ki Taylor hiányosságai, sokkal jobban életre kelt az offense. Azt gondolom, hogy mindenki, így az edzőink számára is világos, hogy ki a jobb irányító és inkább a médiaszempontok miatt szerepelt eddig DeVito. Hiába érezték két hete néhányan közel a rájátszást, akkor is borzasztó messze voltunk tőle, így belefért ez a döntés.
Nem játszott annyira jól a védelem, azonban nem lehet őket hibáztatni, hiszen korlátozottak Wink Martindale lehetőségei, ráadásul egy rossz formában levő, azonban klasszisokkal teli támadóegység ellen kellett helytállniuk. Ki is jött a fizikalitás és a gyenge nyári felkészítés, számos alkalommal pattantak le a játékosaink az ellenfeleikről. A maximális cél az lehetett, hogy tartsa a meccsben a csapatot a defense, ez pedig teljesült. Ehhez kellettek a turnoverek, ezt pedig karakteridegen módon Adoree' Jackson szolgáltatta, aki az interceptionje után meg sem állt az end zone-ig. Egy dolog nem tetszett, a cornerbackjeink túl nagy helyet adtak az elkapóknak, amelyet rendre ki is használtak. Ugyan múlt héten nem játszott jól Dexter Lawrence, de ezúttal felül tudott kerekedni a sérülésén és két szerelést is bemutatott a LoS mögött. Érdekes nyilatkozatot tett Pam Olivernek Martindale, amelyben elmondta, hogy gyakorlatilag nekik kell megnyerni a meccseket és ez ismét találgatásra ad okot a Brian Dabollal történő viszonyával kapcsolatban.
És hát a special team. A hírek szerint nem teljesen egészséges Jamie Gillan, amely két rossz puntban mutatkozott meg és Graham Gano után kicsit komolyabban kellene kezelnie ezeket az eseteket az edzői stábnak. Itt is láttunk egy labdaszerzést, amelyet Boston Scott és Olamide Zaccheaus hozott össze. Scott tartozik is már nekünk ennyivel... Randy Bullock és Cade York sérülése után Mason Crosby lett a rúgónk, ha pedig már erre járt teljesített is egy 52 yardos mezőnygólt.
Rosszabbra számítottam a mérkőzés előtt, azonban nem vagyok boldog, hiszen utoljára 2013-ban tudott nyerni a csapatunk Philadelphiában, ezúttal pedig elérhető közelségben volt a győzelem. A pozitívum, hogy a sérülésekkel és lyukakkal teli roster sem adja fel és szorossá tudta tenni ezt az összecsapást egy sokkal jobb erőkből álló ellenfél ellen. A visszavágásra januárban lesz lehetőség.
