Az idei év talán legizgalmasabb mérkőzésén sikerült megszereznünk a negyedik győzelmünket a Chase Daniellel felálló Chicago Bears ellen. A labdaszerzéseink ellenére inkább a vendégek akarata érvényesült az első félidőben, majd úgy nézett ki, hogy eldöntöttük a mérkőzést, de a hosszabbításba torkolló végjáték a legőrültebb forgatókönyvet hozta.
A lehető legjobban kezdtük a mérkőzést, bár befigyelt egy 3 and out, de Alec Ogletree rögtön lehúzta Chase Daniel passzát, amivel meg sem állt az end zone-ig. Sajnos a támadóink teljesen tanácstalanok voltak, OBJ-t nem tudta bevonni a játékba Manning és Barkley-nak sem volt lehetősége futni. Egyedül a félidő végén tudott meglódulni az első körös választottunk, amire óriási szükség volt, hiszen ez a játék készítette elő Aldrick Rosas 57 yardos mezőnygólját. A harmadik negyedben aztán teljesen átvettük az irányítást és Beckhamről szólt ez a játékrész. Egy trükkös játék után megszerezte az idei második passzolt touchdownját, majd el is kapott egyet. A záró felvonásban 10 pontos előnnyel mentünk neki a végjátéknak, de ott a legrosszabb kimenetelt kellett átélnünk. Gyorsan mezőnygólt szerzett a Bears, majd sikerrel abszolválták az onside kicket és Tarik Cohen is bemutatott egy passzolt TD-t, így a hosszabbítás következett. Én ekkor már teljesen feladtam a reményt, de végül a támadóink és Daniel is pont annyit tett hozzá, hogy megszerezzük a győzelmet. Lehetett volna egyszerűbben is.
Mindkét arcát megmutatták a támadóink, az első félidőben ott folytattuk ahol az Eagles ellen abbahagytuk, gyakorlatilag momentumunk sem volt, az egy Barkley futáson kívül hatástalanok voltak a támadásaink. A 10 pontot Rosas-nak és Ogletree-nek köszönhetjük. Remek stratégiát alkalmazott Beckham ellen a Bears védelme, az elején szinte csak őt kereste Eli, de képtelen volt megtalálni. A szünet után azonban mintha az öltözőben ragadtak volna Mackék, de Pat Shurmur is előhúzta a nyulat a kalapból és a Panthers elleni mérkőzés után láttunk egy újabb Beckham átadást, aminek ismét egy touchdown lett az eredménye. Ezzel abszolút átkerült hozzánk a (momentumnak csúfolt) lélektani előny, ismét jól alkalmazta a vezetőedzőnk a trükkös játékot. Érdekes volt látni a dobásnál, hogy az elkapónk nem nagyon erőltette meg magát, mégis 49 yardot repült a levegőben a játékszer. Nice job. A futójátékot is felélesztettük, újabb nagy mérkőzése volt Barkley-nak, aki a meccs egyik legszebb jelenetét produkálta Amos átugrásakor. A támadófal is korrektül tette a dolgát, igaz voltak fájó jelenetek is, de ez ellen a Bears védőfal ellen nem lehet nagyobb elvárásunk. A liga egyik legjobb frontja ellen játszottak és ugyan tudnak még hova javulni, viszont egyértelművé vált, hogy a bye week utáni jó teljesítményt nem csak pillanatnyi fellángolás volt. Eli pedig továbbra is Eli. Pozitív és negatív értelemben.
A védelemben Ogletree vitte a prímet, aki két interceptiont szorgoskodott össze. Főleg a második sikerült látványosra, egy elkapónak is a becsületére vált volna az az elkapás. Sok szurkoló kritizálta a linebackerünket, de szerintem eddig sem volt annyira rossz, mint amilyennek beállították. Na de B.J. Hill is odatette ám magát. 3 sacket szerzett a rookie, dominánsan játszott, jól oldotta meg a feladatát. Végre Olivier Vernon is villantott, ő kétszer vitte le a földre az irányítót. Összeségében azonban borzasztó ez a védelem. Nem tudom mi tartja még Curtis Riley-t a csapatban, de a folyamatos rossz játékai mellett egy sima INT-t is elejtett. Szerencsére a tavaly előtti formáját idézte Janoris Jenkins, mert B.W. sem mindig találta magát. Kipukkadóban van a defense és a gyenge játékosok ellenére James Bettcher sem villantott eddig sokat. Néha jön egy-egy blitz, de összességében kiszámítható a játékunk.
A special teamről is szólni kell, akik gyönyörű munkát végeztek. Jól puntolt Riley Dixon, az pedig remek csapatmunka volt, mikor sikerült megakadályozni a touchbacket. All-pro formában van Aldrick Rosas, az 57 yardos sikeres kísérletével ráadásul a csapat történetének leghosszabb field goalját tudta értékesíteni. Mondjuk az onside kicknél nem tudom mire gondolt Beckham, mert esélytelen lett volna onnan kiütnie a labdát.
Ez sem volt tökéletes teljesítmény és nagy szerencsénk volt, hogy nem merték a pályára küldeni Trubisky-t, mert egy kezdő szintű irányítóval már a félidőben eldőlhetett volna a győzelem sorsa. Ismerjük a csapat limitáltságát és már a szezon előtt leírtam, hogy szerintem ez a keret egy 6-10, maximum 7-9 körüli mérlegre jó csak. Egy jól játszó és erős ellenfél ellen nem sok esélyünk van, de mindig azt a csapatot kell megverni, amelyik feláll ellenünk a pályára és ezt most meg is tettük. Nagy szükségünk van a szezon végi győzelmekre, hiszen ez lökést adhat a következő szezonra is, kell a sikerélmény a játékosoknak. Jó volt látni, hogy Pat Shurmur is korrekt munkát végzett, a hibái ellenére sem fogom még leírni. Alakulhatott volna egyszerűbben is, de a lényeg, hogy a miénk a W és az Eagles elleni vereség után sem zuhantunk össze.
