Nem sikerült javítani a Washington elleni kínos vereség után, hiszen a jóval esélyesebb Minnesota Vikings otthonában sem sikerült nyerni. Sajnos egyoldalú csatát láthattunk, ahol jobb erőkből álló és jobban felkészített együttessel találkoztunk.
És ahogyan már idén megszokhattuk játékosaink is megnehezítették a maguk dolgát, ezúttal Dwayne Harris vétett rögtön egy fumble-t egy Vikings punt után, a labda pedig az ellenfélhez került. Óriási hiba volt, hiszen visszahordónk nyugodt szívvel fair catch-et is jelezhetett volna. A Minnesota ezt kihasználta és a második negyedben 14-0-ás előnybe kerültek. Egy Josh Brown mezőnygól után kicsivel szebb reményekkel vághattunk neki a következő játékrésznek, de Blair Walsh ismét 3 ponttal növelte az előnyt. Hozzá kell tenni, hogy így sem lehettünk elégedetlenek, hiszen Walsh-nak volt egy elhibázott kísérlete is. A záró negyedben aztán felcsillant a remény, a semmiből láttunk egy 67 yardos játékot az újonc Paul Perkins-től. Futónk remekül találta meg az üres területeket és csapattársai is jól blokkoltak neki. A drive-ot végül Orleans Darkwa fejezte be egy touchdownnal. Sajnos csak egyszeri villanást láthattunk, mivel a támadók és a védők is "visszaszürkültek", ráadásul Jerick McKinnon TD futása után beállt a végeredmény is.
Mit is lehet írni egy ilyen összecsapás után? Nagyon nehéz pályára lépni a Vikings otthonában, hiszen a szurkolók kiváló atmoszférát tudnak varázsolni, ráadásul az új stadion erre rátesz még egy lapáttal is. Úgy lépett ki a hazai csapat, hogy csak ők nyerhetnek és olyan érzése volt az embernek mintha pontelőnyből kezdenének. Az offense szenvedett is a hangzavarban, Manningnek különösen nehéz dolga volt kommunikálni a csapattársaival. A Minnesota védelme ráadásul eddig mindegyik támadó egységet szétszedte, így az eddigieknél jóval óvatosabb gameplant láthattunk. Ez az átlagos szurkolónak nem biztos, hogy tetszett, de ha jobban megnézzük okos döntés volt Eli megvédése, egyszer sem tudták sackelni. Persze ebben az is benne volt, hogy legfőképp a rövid játékokat kereste és nyomást többször is sikerült helyezni rá. Az esetek nagy részében a passzjáték volt terítéken, de jól működtek a futások is, egyik running backre sem lehetett panasz, Perkins nagy játékánál pedig Ahmad Bradshaw rookie szezonja jutott eszembe. A blokkolásban viszont sokat kell fejlődnie a korábbi UCLA játékosnak. Ezen kívül azonban nem sok örömünk volt, a passzjáték igencsak döcögött, Beckham ellen pedig hihetetlen jól sikerült játszani. Xavier Rhodes végig tapadt rá, ráadásul Harrison Smith is felügyelte legveszélyesebb elkapónkat. Az ilyen szintű double coverage-ba nem szerencsés rendszeresen bedobni a játékszert. A hosszú passzokra ezen az estén nem volt lehetőség. Mikor ezzel próbálkozott Manning az rendre sikertelen lett és az interception is egy ilyen játék után született. Sajnos képességekben ez a defense az offense felé nőtt. Egy-egy dolgot még meg lehetett volna próbálni, például többet rotálhattuk volna az elkapóinkat a pályán. Talán a slotból indulva sikeresebb lett volna Beckham is. A másik nagy probléma a fegyelmezetlenséggel volt, bár várhattunk is néhány kihagyást a támadófaltól, Linval Joseph-éket képtelenség szabályosan megállítani. OBJ-t is meg kell említeni, a természetével most is probléma akadt. Igaz azt is hozzá kell tenni, hogy Rhodes az oldalvonalon kívül próbálta szerelni, így jogos volt elkapónk felháborodása, de tudnia kellene, hogy a bírók pályáznak rá, így nem szabad ilyen hibákat elkövetni.
A védelmet a sérülések csinálták ki, a fél secondary nem léphetett pályára. Emiatt itt sem láthattunk agresszív hívásokat, csere cornerbackjeinkre nem lehetett egy az egyben rábízni az ellenfél elkapóit, így a 4 fős védőfalnak kellett volna megoldania a pass rush-t. Ugyan a PFF szerint Olivier Vernon öt alkalommal is nyomást helyezett Sam Bradfordra, de a sackek még mindig hiányoznak, ez pedig alaposan visszaveti a teljes egységet. Az interceptionök szintén hiányoznak, ez pedig kicsit érthetetlen, hiszen tavaly a labdaszerzésekben sikerült villogni. Kicsivel több esélyt adnék a cseréknek is, kíváncsi lennék, hogy tudott-e fejlődni Jay Bromley vagy Owa Odighizuwa. A secondary gyenge pontja Trevin Wade volt, tisztán látszik, hogy nem kezdő szint és Norv Turnerék jól használták ki a jelenlétét. Nagyon hiányzik DRC, de úgy néz ki Eli Apple-re is nagyobb szükség lenne mint gondoltuk volna.
Nem volt szép látvány a mérkőzés, de számíthattunk is erre. Az offense teljesen impotens volt ez ellen a top defense ellen, ráadásul az edzők csatáját is a Vikings nyerte meg, igaz ott a merítési lehetőség is nagyobb. Azért jó volt látni, hogy a futójáték működött és az ellenfél erejéhez képest a támadófal is helytállt. A védőfaltól azonban több kell és nagyon remélem a Green Bay ellen már a sérült cornerbackjeink is ott lehetnek a pályán. A büntetések számát viszont azonnal redukálni kell és a turnovereket is el kell kezdeni gyártani, mert ezek hiányában hamar elúszhat a szezon.
