Kiválóan működött az edzői stáb elképzelése, a sérülteket sikerült pótolni, így egy nagyon szűkös, de igazságos (meglepetés)győzelmet sikerült aratni a Seattle Seahawks otthonában.
Pedig az első negyedben bemutatták a támadóink a szezon egyik legbizarrabb játékát, hiszen az end zone torkában ütötték ki Eric Gray kezéből a labdát, ami után 101 yardos TD-t szerzet Rayshawn Jenkins. Szerencsére ez nem törte meg az offense-t és 3 negyeden át kiváló játékot láthattunk. Saját magát sem kímélte Daniel Jones, a passzai mellett a földön is hasznos yardokat szerzett, ráadásul tette ezt a védők szorításában. Jól osztogatott az irányítónk, a hosszú passzok ültek és hatékonyan használta ki a seattle-i secondary gyenge pontjait. Remekül helyettesítette Tyrone Tracy a sérült Devin Singletary-t, szinte mindent megmutatott az újonc futónk abból, ami miatt izgatottak voltunk a draftolásakor. Rossz hír ez Eric Gray-nek, aki egyelőre a második szezonjában is a depth chart alján marad. Azt azért tegyük hozzá a védelmében, hogy a mérkőzés elején veszélyes volt a screen passzok után és ha jól oldja meg ezeket a helyzeteket, valamint a futásblokkolásoknál is lehet rá számítani, akkor 3rd down backként még szerepet kaphat. Darius Slayton vette át Malik Nabers szerepkörét, magasan ő volt a legjobb elkapónk és Tracy mellett 100 yardot hozott a támadóinknak. Rajta kívül csak Wan’Dale Robinsonnak volt elkapása a WR-ek közül, ez pedig fájdalmasan jellemzi az idei trendet. Legalább megtaláltuk néha Theo Johnsont és bízzunk benne, hogy kezdő tight endként végre képes lehet meccsenként 30-40 yardra. A támadófalnak is jót tett a mini bye week, az eddigi legjobb mérkőzést láttuk tőlük, a blokkolási séma pedig a futójátéknak is kedvezett. Azért kritikát is meg kell fogalmaznunk, hiszen túl sok dropot mutattak be az elkapóink, ezen pedig sürgősen javítaniuk kell, mert lehet, hogy legközelebb nem lesz szerencsénk a végjátékban. Összességében azonban jó irányba tart az offense, hiszen már nem az első olyan mérkőzést láttuk, ahol több hosszú drive-ot is vezetni tudtak.
Másfél hete megmutatta a Dallas Cowboys hogyan kell kikapcsolni Dexter Lawrence-t a játékból, a Seahawks edzői azonban más utakon jártak, aminek az lett az eredménye, hogy 3 sacket szerzett a DT. Persze azért az állandó double team sem segítene mindig Sexy Dexy ellen, de számos olyan visszajátszást láttunk, amikor egy az egyben állították rá valamelyik guardot vagy a centert. D.J. Davidson is megállíthatatlanul rohant előre, ő 2 alkalommal gyűrte le Geno Smith-t, ezzel pedig valószínűleg a pályafutása legjobb mérkőzését láttuk tőle. A pass rusher párosunknak is összejött a sack, szóval teljes az öröm. Néhol kijött a secondary gyengesége, azonban amit várhatunk ettől a csapatrésztől, azt hozták. A legfontosabb feladatnak D.K. Metcalf megállítása számított, ez pedig sikerült, ráadásul egy fumble-t is kiharcolt ellene Tyler Nubin. Jól reagált tehát Deonte Banks a kritikákra és ezen a vasárnapon valóban úgy játszott, ahogy azt egy első körös cornerbacktől várjuk. A túloldalon sajnos volt szenvedés, de erre számítottunk és egy-egy szép védekezést azért láttunk másoktól is. A végére viszont nagyon elfáradtak a játékosaink, szemmel láthatóan csak lézengtek a pályán és nem sokon múlt, hogy néhány perc alatt két pontszerző drive-ot vezessen a Seahawks.
Isaiah Simmons-nak köszönhető, hogy ez nem sikerült, hiszen kiváló ütemben és szabályosan ugrotta át a falat, amely után blokkolni tudta Jason Myers kísérletét. Eddig inkább a negatív dolgaival tűnt ki a special team, most azonban az ő jelenlétük is kellett a sikerhez.
Kiváló győzelmet arattunk egy erős ellenfél ellen, akiket sok ideig dominálni tudtak a játékosaink. Remekül felkészített csapatot állított ki Brian Daboll, működött az edzői stábunk elképzelése. Óriási kár az első negyedes fumble-ért, hiszen ha az nincs, akkor ez egy sokkal simább W is lehetett volna, de a győzelmet nem kell megmagyarázni, így jó hangulatban térhetnek haza a játékosaink.
