Lezajlott az első előszezon mérkőzésünk, amelyen 9 pontos győzelmet arattunk a városi rivális New York Jets ellen. Lássuk az észrevételeimet.

Nem fedik fel ezeken a mérkőzéseken az edzők a kártyáikat, a nyár utolsó hónapján a különböző játékszituációk begyakorlása a cél. Ellopta a show-t Daniel Jones, akinek nem volt rossz átadása, ügyesen használta ki a kínálkozó lehetőségeket. Ugyan nem késztette nagy erőfeszítésre a Jets védelem, de remek TD passzt adott és hibátlanul teljesítette a feladatát. Egy jó alapnak számít ez a teljesítmény, de nagyon remélem, hogy több olyan játékot látunk, amikor két másodpercnél tovább kell a labdát birtokolnia és több célponton is végig kell futnia a szemeivel. A valódi értékét ekkor fogjuk megkapni, de minden okunk megvan arra, hogy bizakodóak legyünk vele kapcsolatban. Ugyanez igaz Alex Tanney-re és Kyle Laulettára is. Az éjszakai teljesítményük alapján helyük van az NFL-ben és szoros csatára számíthatunk még kettejük között. Ugyan nem volt tökéletes a játékuk, de az érzésem szerint hozták azt, amit vártak tőlük az edzők. A csere elkapóink is brillíroztak, T.J. Jones, Reggie White Jr., Russell Shepard és Alonzo Russell is mutatott egy-egy nagy játékot, komoly tülekedés lehet a roster alsó helyeiért. Ellenben a futóink felemásan szerepeltek, igaz nem játszott Saquon Barkley. Paul Perkins volt az este egyik vesztese, akinek volt egy fumble-je és egy csúnya dropja is. Komoly előnybe került Wayne Gallman, akinek két jó futása is volt Jones drive-jában. Sok a hiba a támadófalban, számos büntetést begyűjtöttek a játékosaink. Igaz ezek rendre a cseréktől jöttek, a kezdőötösből nem láttam még eleget ahhoz, hogy valós véleményt mondjak róluk, de a kezdeti véleményem jó.

A védelemmel kapcsolatban nem vagyok ilyen bizakodó, jóval nagyobb összeszokottságra lesz szükség és kell még idő a fiataloknak a beilleszkedésre. Az erősebb offense-ek ki fogják használni a fiataljaink rutintalanságát, főleg a szezon első felében várok elrontott játékokat. A védőfal keményen tepert, rendre meg tud enni két embert Dexter Lawrence, de szinte mindenkinek volt egy-egy jó momentuma. Külön ki kell emelni R.J. McIntosh jelenlétét, aki beköltözött a backfieldre. A pass rush gyengeségétől azonban tartok, egyelőre senkiben sem látok nagy fantáziát Lorenzo Carteren kívül. A futások ellen vélhetően jók leszünk, de a passzjáték ellen komoly javulásra van szükség, főleg a harmadik downoknál. Azért meg kell említeni Jake Carlock nevét is, aki a touchdownra visszahordott interceptionjével az este egyik talán bravúrját mutatta be (ami poén, hogy korábban safety volt). Az egyik legnagyobb pozitív meglepetést az off ball linebackerek produkálták. Mindenhol ott volt Tae Davis és Ryan Connelly, nem csoda, hogy B.J. Goodson így visszacsúszott a depth charton. Kíváncsi vagyok, hogy egy teljesen kezdő sor ellen is hasonlóan jók tudnak-e lenni, mert számos emberét pihentette a Jets. Ha igen, akkor végre korrekt LB sorunk lehet. Már tettem utalást a secondary-re, akinek nagyon sok fog múlni. Van potenciál az egységben, azonban sokat kell fejlődnie az újoncainknak és a bravúrokra is szükség lesz. Például arra a meghiúsult interceptionre, amit Jabrill Peppers mutatott be. Kiválóan helyezkedett, de a labdát pont nem tudta elkapni, majd a drive Jets TD-vel ért véget. Volt egy-egy DPI büntetése DeAndre Bakernek és Corey Ballantine-nak is, jobban meg kell tanulniuk, hogy mi az a határ ameddig elmehetnek. Ennek ellenére kimagaslott Ballantine, aki bemutatott egy INT-t is. Hihetetlen, hogy min ment keresztül a draft óta és mégis totálisan a játékra tud koncentrálni.

Összességében kb. azt kaptam amit vártam. Látszott a támadókon, hogy ez már a rendszer második éve, gördülékenyebben mentek a dolgok tavalyhoz képest. Remekelt Daniel Jones, aki sikerrel teljesítette az első lépést és a csereelkapóink sem vallottak szégyent. A védelem egyelőre felemás, de a mérkőzés legalább annyit elért, hogy lett némi lelkesedésem az előttünk álló szezonnal kapcsolatban, bár így sincsenek vérmes reményeim.