Az idegenbeli győzelem után hazai pályán is sikerrel mutatkozott be Brian Daboll, miután 3 ponttal sikerült nyerni a Carolina Panthers ellen. A mérkőzés gyenge színvonalú volt és a kevesebbet hibázó csapat tudott győzni. Jöjjenek a részletek.
Nagyon köhögött a támadójátékunk, már az első perctől kezdve nem találtuk a ritmust, pedig a két korai labdaszerzésnek köszönhetően meglehetősen jó pozícióból kezdhetett az offense, de a jogosan várt 14 pontból csak hatot sikerült begyűjteni. Gyenge volt Daniel Jones, aki több alkalommal sem találta meg az üresen álló elkapót és rendre leragadt az első readnél. Nem érezte a zsebet sem, volt hogy gyakorlatilag belefutott a védőbe. Az edzői stáb is elég konzervatív stratégiát talált ki neki, szemmel láthatóan nem bíztak kellőképp Jones-ban és csak egy game manager szerepet mertek adni neki. Ezúttal Saquon Barkley sem brillírozott és gyenge átlaggal futott. Remekül felkészült belőle a Panthers védelme, de talán jobban is lehetett volna a futójátékra koncentrálni, hiszen egy hete Nick Chubb szétfutotta ezt a védelmet. Érdekesen alkalmazták az elkapókat is, hiszen Kenny Golladay-nek nem volt elkapása, Darius Slayton pedig talán a pályára sem került. Képtelenség, hogy gyengébbek legyenek, mint David Sills... A támadófal belső része óriási csalódás. Gyengébb játékos Jon Feliciano, mint gondoltam, a Ben Bredeson-Josh Ezeudu rotációt pedig egyáltalán nem értem. Tisztán látszik a 3. körös választottunkról, hogy nem áll még készen az NFL-re, ez pedig azért fájó egy második napos picknél. Az előszezonban sokkal meggyőzőbb volt Devery Hamilton, lehet, hogy ideje lenne elővenni őt. Láttunk egy-egy jó játékhívást, például amikor a három futónk egyszerre volt a pályán és FB pozícióból Gary Brightwell futott first downt.
Nagyobb dicséretet érdemel a védelem, hiszen ismét hiányzott a két pass rusherünk, ráadásul Leonard Williams is kidőlt, aki ránézésre súlyos térdsérülést szenvedett. Egyébként neki és Dexter Lawrence-nek is kiváló mérkőzése volt, számos alkalommal betörtek a backfieldre és a double team ellen is állták a sarat. Szomorú lenne ha a teljes szezonra elveszítenénk Williams-t, hiszen ez azt jelentené, hogy a kezdő D line egy percet sem játszana együtt. Látszott a pass rushereink limitáltsága, de a képességük legjavát hozták. Remélhetőleg jövő héten pályára tud már lépni Azeez Ojulari és Kayvon Thibodeaux, mert nagyon hiányoznak. A linebacker sorunk észrevehetetlen, érzésem szerint kár volt megválni Blake Martineztől. A secondary-ben is kijött a gyenge minőség, hiszen nagyon gyengén kezdte Cor'Dale Flott a második félidőt, amely után a padra került, de a helyére beálló Fabian Moreau sem váltotta meg a világot és csak Baker Mayfielden múlt, hogy nem engedett egy nagy játékot az ellenfélnek. A safety-k viszont szinte végig a helyükön voltak, kiválóan blitz-elt Julian Love és Xavier McKinney-nek is volt két leütött labdája. Gyengült a defense tavalyhoz képest és a sérülésekkel is balszerencsések vagyunk, de a várt színvonalat hozzák a játékosaink, ennél többet nem nagyon várhatunk tőlük.
Alacsony szintű mérkőzést vártam és sajnos ezt meg is kaptuk. A szoros eredmény ellenére a semleges nézők valószínűleg nem nagyon élvezték a küzdelmet, egyedül a katasztrófaturisták szórakozhattak jól. Ezúttal nem pörgött annyira Barkley, nagyon jól összeállt a Carolina futás elleni védekezése. Én személy szerint azt kaptam, amit vártam. Nyilvánvaló, hogy egy gyenge kerettel kell megbirkóznia az edzői stábnak idén és valószínűleg számos rosszabb pillanatokat is át kell majd élnünk. Az viszont pozitív, hogy sorozatban másodszor sikerült nyerni és az ellenfelünk egyéni hibáit (rossz passzok, dropok) gondolhatjuk szerencsének is, de elmondható, hogy a kevesebbet hibázó csapat örülhetett a végén. Ezek a győzelmek önbizalmat adhatnak a játékosoknak és az edzői stábról is jó képet festenek le, hiszen a gyenge játék ellenére is megtalálták a győzelemhez vezető utat.
