Bár a hivatalos bejelentésre még pár órát várnunk kell, de minden forrás és jel arra mutat, hogy a pénteki sajtótájékoztatóján Eli Manning bejelenti visszavonulását a profi futball világából. Ez természetesen a játékos karrierjére vonatkozik; egyikünk sem lepődne meg, ha ennek ellenére továbbra is a franchise kötelékében maradna. Lássuk, hogy is alakult ez a remek pályafutás.

Eli 1981. január 3-án látta meg a napvilágot a napsütötte New Orleansban. A három fiú testvér közül ő a legfiatalabb, a középső fivért, Peytont pedig senkinek sem kell bemutatni. A Manning-fiúknak a DNS-ükbe van kódolva a futball, ugyanis édesapjuk, Archibald "Archie" Manning szintén profi irányító volt. 9 évig játszott a New Orleans Saints kötelékében, ezért is született mindhárom fiú Louisianában.

Eli a középiskolás éveit a new orleans-i Isidore Newman School falai között pályáin töltötte. Egyetemi sportösztöndíjat pedig a szomszédos állambeli Mississippi "Ole Miss" Universitytől kapott. Itt 2000-től 2003-ig játszott, 43 mérkőzésen összesen 10.119 yardot és 81 TD-t passzolt, utolsó évében pedig egy rakat díjat és elismerést söpört be. Összességében egy egészen kiemelkedő főiskolai karriert tudhatott magáénak, valamint nem mellesleg marketing szakon le is diplomázott mindeközben.

2004. április 24-én pedig elérkezett a Draft első napja. Eli a lehető legelőkelőbb helyen kelt el, 1/1-es választás volt, méghozzá a San Diego Chargers részéről. Itt lépett a képbe a családfő, Archie Manning, aki fontos szerepet játszott abban, hogy Eli a Giantshez kerüljön. Az édesapa jelezte már a Draft előtt is a Chargers vezetőségének, hogy fiát a legjobban New York kék felén tudja elképzelni, de semmiképpen sem San Diegoban. A Chargerst ez nem nagyon izgatta, és a legfiatalabb Manninget választották ki az első adandó alkalommal. Az egykori Giants GM, Ernie Accorsi legfőbb kiszemeltje is Eli volt, a második számú pedig egy bizonyos Ben Roethlisberger, aki szintén tökéletesen beleillett Accorsi terveibe. Ezzel szemben azt is nagyon jól tudta, hogy a Chargers második számú célpontja Philip Rivers névre hallgat, és húzott egy merészet: a 2004-es 4. számú pickével kihozták Riverst, egy reményteli trade lehetőségének fényében a San Diegoval. A Giants GM körmönfont gondolkodása kifizetődőnek bizonyult, és végül mindkét akkori general manager és a csapatok is profitáltak ebből a különös üzletből, hovatovább azóta sem bánta meg senki sem az akkori döntéseket.

 Az NFL-ben történő pályára lépésére nem kellett sokat várnia, a 2004-es szezon első játéknapján meg is történt: az Eagles elleni mérkőzés 4. negyedében váltotta le Kurt Warnert, amikor már 31-17-es vereségre állt a csapat. 9 kísérletéből 3 volt sikeres összesen 66 yardért. Első meccse kezdőként az Atlanta Falcons ellen esett meg a Giants Stadiumban, ahol egy 6 yardos passzt követően elkönyvelhette élete első profiligás touchdownját. Az átadást egyébként Jeremy Shockey, legendás tight endünk húzta le. Ettől a mérkőzéstől kezdve végig ő volt az Óriások kezdő irányítója. Rookie szezonjában 6-10-zel zárt a Giants, Manninggel a kezdőben pedig 1-6 volt ez a mérleg.

2005-ben Kurt Warner távozott a csapattól, így egyértelművé vált, ki a kezdő QB a szezonra. Remek szezont futott a támadó sorunk: harmadik helyen zártak a 32 csapat közül, összesen 422 pontot szerezve. Eli bekerült a top 5 irányító közé passzolt yardok és TD-k tekintetében, mindössze a második szezonjában (ami egyben az első teljes is volt számára). 11-5-ös mérleggel megnyerték az NFC Eastet, a Wild Card körben pedig sajnos egy kiábrándító vereség következett. A Panthers 23-0-ra lépte le az Óriásokat, Manning árnyéka volt csak az alapszakaszban látott formájához képest.

2006-ban igencsak hullámzó formát mutatott Eli, de így is 3000 passzolt yard felett zárt és 24 TD-t osztott ki. A Giants 8-8-cal zárta az alapszakaszt, és ez is elég volt az NFC 6. kiemeléséhez. A Wild Card kör viszont itt is a végállomást jelentette: habár Manning sokkal jobban játszott, mint egy évvel korábban, egy utolsó másodperces mezőnygóllal az Eagles ment tovább.

Elérkeztünk a 2007-es szezonhoz. Manning az első két összecsapáson parádés volt, de a védelem teljesen szét volt csúszva, így 0-2-vel indult az alapszakasz. Ezt követően viszont magára talált a defense, de Eli teljesítménye ismét kiszámíthatatlanná vált. A 9. játékhéten vereséget szenvedett a csapat a Dallastól, de így is 6-3 volt a mérlegük. John Mara és a new york-i sajtó viszont "nekiesett" Manningnek: megkérdőjelezték, hogy tényleg ő e az az ember, akivel nyerni lehet? Egy héten át tartó kritika áradat után csattanós választ adott Eli, az ő vezetésével idegenben verték meg a Lionst egy playoff szempontból nagyon fontos meccsen. Majd rögtön utána a Vikings ellen 3 picksixet dobott, amivel újra visszaült a hullámvasútra. Az év utolsó mérkőzésére a New England maradt, akik 15-0-val álltak. A Giants is biztosította már a helyét a rájátszásban, de annak érdekében, hogy keresztbe tegyenek a Pats veretlen szezonjának, a kezdőket küldte pályára Tom Coughlin. Irányítónk 252 yardot és 4 touchdownt passzolt, de sajnos 38-35-re így is alulmaradtak az Óriások.
Az Eagles elleni előző évi vereség után ismét következett egy Wild Card mérkőzés, most a Tampa Bay ellen. Underdogként léptek pályára az Óriások, Eli 2 TD passzal vette ki a részét az idegenbeli győzelemből. A Divisional Round az NFC első helyén végzett csapatát, a Cowboyst sodorta a Giants elé: Manning ismét kettő hatpontossal zárt, a kávbojok pedig otthonról nézhették tovább az Óriások menetelését. Következett az NFC döntő a Packers ellen, ahol harmadjára is "esélytelenként" léptek pályára kedvenceink. Ennek ellenére hosszabbításban 23-20-ra a Giants nyert, és a "túloldalon" a továbbra is hibátlan Patriots várt rájuk.
A 42. Super Bowlt Arizonában rendezték, és nem lehet kihangsúlyozni, mennyire a New England volt a toronymagas esélyese az összecsapásnak - a számok alapján. De a 4. negyed vége felé, 10-14-es hátrányban Manning és a támadósor a bookmakerek arcába nevetett, és - részben az elhíresült szabadulás utáni "Helmet Catch"-nek köszönhetően - game-winning driveot produkáltak. Eli mindkettő TD-passzát a negyedik negyedben jegyezte, valamint bezsebelte a döntő MVP címét is.

2008-ban sikerült megtartani a csapat rájátszásbeli formáját, és egészen impresszív 12-4-es mérleggel megszerezték az NFC első helyét, a rájátszásra pedig pihenő hetet és a hazai pálya előnyét is. Eli-t beszavazták az első Pro Bowl-jára, majd januárban az első ellenfél az Eagles volt a Divisional Roundban. Azonban ahogy egy évvel korábban elhullott a Cowboys hasonló helyzetben, olyan simán estek ki az Óriások is: 23-11-re nyertek a Sasok, Eli-nak passzolt TD sem jutott.

2009 augusztusában Manning aláírta új, 97,5 millió dolláros szerződését a franchise-zal. A szezon során tovább javította saját számait és döntögette egyéni csúcsait, a csapat viszont az utolsó 2 meccsén hatalmas zakókba szaladt bele. Ennek köszönhetően 8-8 lett a mérlegük, ami ebben az évben nem volt elég a PO-ra.

A 2010-es évben a 10-6-os mérleg sem volt elég a rájátszásba jutásra a Giants számára. Eli 4000 passzolt yard felett zárt, emellett 31 hatpontost osztott ki, ami karriercsúcs volt akkor számára. Úgy, ahogy az ezévi 25 INT is, ami 2010-ben a legtöbb volt az NFL irányítók között.

2011 ismét mérföldkő volt a franchise és Manning életében is. Bár augusztusban ismét címlapokra került Eli, méghozzá egy interjúból kiragadott kérdésre adott válasz miatt. Akkor úgy nyilatkozott, hogy ott érzi magát a liga elit irányítói között, és a média darabokra szedte az inkonzisztens teljesítménye miatt sokak által alacsonyabban rangsorolt irányítót.
Eli a kritikákra és negatív felhangokra azzal válaszolt, hogy karrierje legtöbb yardját hozó alapszakaszát hozta le: 4933 yardot és 29 TD-t passzolt, valamint lényegesen lefaragott INT-jei számából.
Az ismét hullámzó alapszakaszt 9-7-tel zárták a Óriások, és újra az NFC legesélytelenebbnek tartott csapataként vághattak neki a rájátszásnak. Az NFC East győztesének ellenfele az Atlanta Falcons lett, az eredmény pedig 24-2 a Giantsnek. A következő körben ismét kijárt az Óriásoknak az NFC első kiemeltje, emellett az előző SB-győztese, a Green Bay Packers. Az esélytelenek nyugalmával és Eli 3 touchdown passzával az NFC-döntőben találták magukat kedvenceink. Itt egy hosszabbításos meccsen (20-17) bosszút álltak az alapszakaszbeli vereségért a 49ersen, és egy újabb underdog Super Bowl szereplés várt a Giantsre - a régi ismerős, New England Patriots ellenében.
A drámai hagyományokhoz ragaszkodva, Manning a 4. negyedben 15-17-es állásnál vezetett egy 88 yardos gamewinning driveot. A végül döntő TD-nél hiába kiabált a labdát a célterület felé cipelő Bradshawnak, hogy ne fusson még be, a running back már nem tudott megállni, és bedőlt a Pats célzónájába. A maradék 1 percben Bradynek szerencsére nem sikerült eloroznia az újabb gyűrűt a Giantstől, míg Eli ismét a döntő MVP-je lett. Manning lett az első QB, aki 4900+ alapszakaszbeli passzolt yard után Super Bowlt is nyert.

A 2012-es szezon játéka viszont visszalépés volt az előzőhöz képest az Óriásoknak. Habár a csapat ismét 9-7-tel végzett, ez most nem ért rájátszást. Manning hozta a számait, közel 4ezer passzolt yard és 26 TD került a neve mellé.

2013-ban tovább zuhant a játék színvonala: egy 0-6-os kezdést követően 7-9-re sikerült feltornászni a mérleget. Eli karrier rekordot döntött interceptionök tekintetében (27), ami nem sokkal maradt el Brett Favre NFL-rekordjától (29). Ez volt az első negatív szezonja a csapatnak Manning rookie éve óta.

2014-ben már csak 6-10 állt a szezon végén a Giants neve mellett. Szeretett tízesünk csak a 49ers ellen 5 INT-et dobott, de az alapszakaszt ismét 4000 passzolt yard felett zárta, és az előző évihez képest 13-mal kevesebb interceptiont dobott összességében.

2015-ben ismét szerződéshosszabbítást írt alá Eli: 84 millió dolláros kontraktusa 4 évre szólt. Ez a szezon a játékában is a nagy számokról szólt: az 5. héten a 49ers ellen franchise rekordot döntött 41 sikeres passzával, amiből 441 yard született. A 8. játékhéten pedig jött az a bizonyos 49-52-es összecsapás a Saints ellen, ahol 6 TD-t osztott ki, ez is karriercsúcs részéről. Hiába hozta egyik legjobb szezonját Manning (35 TD, 387 completion, 93,6-os passer rating), a Giants ismét 6-10-zel zárt, Tom Coughlin pedig távozott. 

2016-ban kinevezték főedzőnek Ben McAdoo-t. Eli továbbra is profin hozta a tőle elvárhatót: az ötödik mérkőzésen a Ravens ellen dobott 3 touchdownjának köszönhetően pedig megelőzte John Elwayt az NFL örökranglistáján 302 profi ligás TD-vel, ezzel fellépett a 7. helyre. A Giants 11-5-tel zárta a szezont, így 5 hosszú év után újra a playoffban találta magát az együttes. Manning ismét előhúzta régi rájátszásbeli formáját, ellenben a csapat mintha cserben hagyta volna. A teljes szétesésnek fölényes Packers győzelem lett a vége már a Wild Card körben.
Február 4-én azonban Eli-t nagy megtiszteltetésben részesítették: Larry Fitzgeralddal közösen megkapták a Walter Payton NFL Man of the Year díjat, amit a pályán nyújtott magatartás mellett leginkább a civil életben történő jótékonykodásokért és segítségnyújtásért ítélnek oda minden szezon végén.

A 2017-es év egy keserű korszak kezdete a Giants történelmében. Az első 5 meccs mindegyike vereséggel zárult, és 1 győzelmet kivéve tovább jöttek a rossz eredmények. A Rams elleni 51-17-es zakó alatt Eli lett a liga történelmének 7. irányítója, aki elérte az 50.000 passzolt yardot. Majd 2-9-es mérlegnél Ben McAdoonak az a remek ötlete támadt, hogy leülteti Manninget és Geno Smith lesz a kezdő Giants QB. (Elinak ezzel megszakadt 210 meccses kezdő sorozata, amivel alltime 2. helyezett az NFL történelmében Brett Favre mögött.) Ez a húzás annyira kifizetődő volt, hogy a head coach állásába került. Az ideiglenesen megbízott HC, Steve Spagnuolo pedig rögtön visszahelyezte kezdő pozíciójába Eli-t. A Szenteste napján rendezett Cardinals elleni összecsapáson pedig szeretett tízesünk újabb tekintetben előzte meg John Elwayt: fellépett a 6. helyre a passzolt yardok tekintetében. A Redskins ellen még becsúszott egy győzelem, de a mérleg így is gyászos 3-13 lett, amivel (legalább) jó helyről várhattuk a '18-as Draftot.

2018-ban kinevezték főedzőnek az Óriások élére Pat Shurmurt. Habár a pletykák magasan szálltak Manning szélnek eresztéséről, az új HC kijelentette, hogy Eli nem megy sehová, vele képzeli el a csapat jövőjét. A 3. játéknapon a Texans ellen meglett az első '18-as győzelem, Eli 29 kísérletéből 25 sikeres volt 2 hatpontosért és majdnem 300 yardért cserébe. A tizedik Giants mérkőzésen a Tampa Bay elleni győzelem során pedig egészen parádés mutatókat hozott, amikor 17 sikeres passzt mutatott be és mindössze 1 incompletiont. Viszont az előző évhez hasonlóan sikerült ismét a csoport utolsó helyén végeznie az Óriásoknak, 5-11-es mérleggel. Eli újra 4000 yard felett zárt, 16 meccsen 21 TD-t és 11 INT-et dobott, szóval ez a szezon sem rajta ment el.

A 2019-es Draftról viszont kapott egy fiatal riválist Daniel Jones személyében. Shurmur nem szerette volna rögtön mélyvízbe dobni a rookie QB-t, ezért az első két meccsen továbbra is Manning volt a kezdő. Szeptember 17-én viszont már Jonesé volt az első Giants snap, és sérüléséig nem is adta ki kezéből a lehetőséget. December 9-én Eli visszatért a kezdőcsapatba, és passzolt 209 yardot és 2 TD-t a rookie WR Darius Slaytonnak, de a hosszabbításban sajnos az Eagles nyert. A soron következő mérkőzésre sem épült még fel az újonc irányító, így ismét Manningen volt a sor: a Miami ellen 283 yard, 2 touchdown és 3 INT volt a mérlege. Az összecsapás végéhez közeledve 36-20-as állásnál a legfiatalabb Manning fivért megtapsoltatták a hazai közönséggel, sejtvén, hogy ez volt profi karrierje utolsó mérkőzése kezdőként. Ezután már csak az oldalvonal mellől nézte, ahogy aktív NFL pályafutásának utolsó percei is leperegnek, majd 2020 januárjában a világ tudtára adta döntését.

Eli Manning passzjátékra vonatkozó számai profi karrierje során:

Forrás: www.pro-football-reference.com/players/M/MannEl00.htm. Itt további statisztikákat találtok Eli-ról.

Rekordjai:

NFL:

• Most fourth quarter touchdown passes in a season: 15 (2011)
• Tied NFL record for longest pass completion and touchdown: 99 yards (2011)
• Tied NFL record for most game-winning drives in a season: 8 (2011)
• Most passing yards in a single postseason: 1,219 yards (2011)

Giants franchise:

• Most pass attempts (career): 7,396
• Most pass attempts (season): 618 (2015)
• Most pass attempts (game): 63 (December 22, 2016 against the Philadelphia Eagles)
• Most pass attempts (playoff career): 400
• Most pass attempts (playoff season): 163 (2011)
• Most pass attempts (playoff game): 58 (January 22, 2012 against the San Francisco 49ers)
• Most completions (career): 4,424
• Most completions (season): 387 (2015)
• Most completions (game): 41 (October 11, 2015 against the San Francisco 49ers)
• Most completions (playoff career): 242
• Most completions (playoff season): 106 (2011)
• Most completions (playoff game): 32 (January 22, 2012 against the San Francisco 49ers)
• Most passing yards (career): 55,981
• Most passing yards (season): 4,933 (2011)
• Most passing yards (playoff career): 2,815
• Most passing yards (playoff season): 1,219 (2011)
• Most passing touchdowns (career): 339
• Most passing touchdowns (playoff career): 18
• Most passing touchdowns (playoff season): 9 (2011)
• Most intercepted (career): 228
• Most intercepted (season): 27 (2013)
• Most sacked (playoff career): 27
• Most sacked (playoff season): 11 (2011)
• Most sacked (playoff game): 6 (January 22, 2012 against the San Francisco 49ers; tied with Phil Simms)
• Longest completed pass: 99 yards (2011)
• Most fourth quarter touchdown passes, season: 15 (NFL record)
• Most consecutive starts by a quarterback 222 (210 regular season + 11 playoff games
  
  

Összességében elmondható, hogy egy kivételes pályafutásnak lehettünk szemtanúi. Mindenképpen szegényebb lesz nélküle az NFL, és bár nem látunk a fejébe és a gondolataiba, de én biztosra veszem, hogy a háttérben a továbbiakban is szerepet vállal majd. Az, hogy milyen pozíciókban, az már a saját ambícióin és pályánkívüli képességein fog múlni.

Személyszerint Eli Manning nevét először 2010 decemberében ismertem meg, ami egybe forr az NFL-es ismereteim kezdetével is. Utólag nagyon furcsa belegondolni, hogy 2012 február elején egy hűvös vasárnap éjszaka úgy ültem be egy budapesti ír kocsmába, hogy biztos voltam benne, hogy Super Bowlt nyer Indianapolisban a New York Giants. Nem sok fogalmam volt akkor arról még, hogy ki is az a Tom Brady, vagy milyen összerakott franchise a New England Patriots. Csak beültem pár akkori szaktársammal, hogy kiszurkoljuk a győzelmet az Óriásoknak. Ellentétben a jócskán többségben lévő Pats drukkerekkel... Miután a mámorból felocsúdtam pár hét elteltével, akkor jöttem csak rá, hogy mekkora csodát is hajtott végre frissen megszeretett csapatom. Örök élmény marad ez is és sok más győztes és vesztes meccs is, amikor Eli Manning irányította az Óriások hajóját sok jó és rossz élményen keresztül. Talán egy kicsit nagyobb elismerést érdemelt volna, és néha több megbecsülést is. De maga az élet sem csak pozitív dolgokból áll, meg kell élni a mélységeket is. Eli Manninggel együtt át is éltük ezeket, de ahogy én sem, szerintem ő sem bán ebből egyetlen percet sem.

Thank you Number 10!