Rendre gyenge teljesítményt nyújtott a csapatunk az elmúlt években, még mindig nem sikerült kijavítani a 2017-es összeomlást és szépen lassan eljutottunk oda, hogy a csapat vezetői egy motiválatlan Seahawks legyőzését, valamint egy 6-10-es mérleget is sikernek könyveltek el. Egyelőre Dave Gettleman sem hozta el a megváltást, három szezon után 15-33-as mérleggel áll, de továbbra is megmaradt a bizalom az irányába. Most azonban eljutottunk arra a pontra, amikor már félre kell tenni a kifogásokat, hiszen az előttünk álló esztendő valószínűleg eldönti, hogy valóban előrébb tudtunk lépni, vagy csak egy-egy jó meccsünk volt tavaly. A nagybevásárlás idén is megtörtént, most már győzelem kell.
Meglepetés volt Joe Judge kinevezése, azonban részemről élt a bizalom az irányába. Nem várhattunk tőle makulátlan teljesítményt és láttunk is tőle néhány rookie hibát. A csapatot jól összefogta, eddig egy következetes vezetőedzőt ismertem meg a személyében. Tudatosítja a játékosaiban a rossz döntések következményeit, azonban nem gépként, hanem emberként kezeli őket. Emberileg tehát rendben van és többnyire jó szakemberekkel vette magát körül, így reális esélyünk van a pályán való javulásra is.
Mint írtam az elején ez volt Dave Gettleman negyedik offseasonja, így a 2018-ban drafolt játékosai a szerződésük utolsó évéhez értek. Daniel Jones harmadik szezonjához értünk, egy erős kezdés, majd visszaesés után eljöhet az igazság ideje. A csapat egyértelműen mellette áll, ebben a tekintetben nincs nyomás alatt és ez azért pozitívum az idei irányítókeringő mellett. Tudjuk, hogy képes a nagy játékokra Jones és a földön is hasznos yardokat tud szerezni. Teljesíteni tudja azt, amit felrajzolnak neki az oldalvonal mellett, az extra teljesítményt azonban hiányoltam tőle. Nem várom azt, hogy lekopírozza Patrick Mahomes bravúrjait, azonban a legutóbbi két Super Bowl győzelmünket legalább ötven százalékban Eli Manning őrült átadásai döntötték el és ezen a szinten már erre is szükség van. Fenntartom a legnagyobb félelmem, miszerint egy korrekt game managerré válhat Jones, aki önmagától nem fogja behúzni a győzelmet, de annyira rossz sem lesz, hogy elköszönjünk tőle.
A skill pozíciókon papíron rendben vagyunk. Kenny Golladay lesz a fő célpont, aki remélhetőleg egészséges marad és Jones is szívesen keresi majd a labdáival, hogy túlugorja a cornerbacket. Darius Slayton a sebességével operálhat, Sterling Shepard pedig a slotban kamatoztathatja a fürgeségét, kevesebbet kell majd az oldalvonal mellől indulnia. Nem szabad megfeledkezni Evan Engramről sem, aki minden negatívuma ellenére is veszélyes célpont és azt se feledjük (erre majd még egy live-ban visszatérünk, lehet csúnyán elő leszek véve a jövőben), hogy megérkezett mellé Kyle Rudolph is. Persze a futóinkról se feledkezzünk el, hiszen Saquon Barkley az egyik legjobb kezekkel rendelkező RB a ligában és Devontae Booker is képes a játékszer megszelídítésére. Ha ezzel a névsorral sem tudunk mit kezdeni, akkor vagy Dave Gettleman nézett be valamit, vagy az edzői stáb inkompetens.
A támadófallal kapcsolatban vannak kérdések, így azt mondom, hogy keressetek rá Rashawn Slater nevére, akit el tudnék képzelni 1/11-es választottként. Érthetetlen módon elengedtük Kevin Zeitlert és inkább Nate Soldert preferáltuk, akinek már nem biztos a kezdő helye. Bíznunk kell Andrew Thomas-ban, aki ugyan gyengén kezdte az újonc évét, de a szezon közepén igen jó meccsei is voltak. Nem láttunk sokat Matt Peartből, de amikor a pályán volt akkor helytállt. Szerencsére Nick Gates is feljavult, aki továbbra is a centerünk lesz, de a guardok között nem tudom mire készülünk. Bevállaljuk az évet a Will Hernandez-Shane Lemieux párossal? Kissé merész lenne, ezért is írtam, hogy várható idei a korai pick.
A védelmünk lényegesen jobban szerepelt tavaly és ebben nagy munkája volt Patrick Grahamnek. Ügyesen mérte fel a csapat erejét, tudta mire képesek a játékosai és ehhez igazította a stratégiáját. Leginkább a zónavédelmet preferálta, a csapból is a cover 2 fojt. A szezon végén nem volt válaszunk az erős offense-ek támadásaira, de azon kívül helytálltunk. Emiatt a leolvadás miatt azonban úgy gondolom, hogy a drafton a védelmet is előtérbe kell helyezni, hiszen a tavalyi recept nem fog még egyszer működni.
A védőfalban Leonard Williams mellett döntöttünk, Dalvin Tomlinson pedig a Vikings-ban folytatja. Fordított esetben is fájt volna mindenkinek ez a döntés, de ne feledjük, hogy minden segítségre szüksége van a pass rush-nak és Tomlinsont helyettesíteni tudja Dexter Lawrence, valamint a visszatérő Austin Johnson is. Így sem lehet itt probléma. A széleken már gondban lehetünk, hiszen egyelőre Ifeadi Odenigbo megszerzésével szúrták ki a szemünk, a drafton pedig mindig kérdőjel, bár nekem eléggé bejön Kwity Paye és Jaelan Phillips játéka is. Lorenzo Carter és Oshane Ximines súlyos sérülés után lábadozik, Cam Brown és Carter Coughlin pedig legfeljebb csere színvonal.
A linebackereknél jól sült el Blake Martinez megszerzése és Tae Crowder is korrektül mutatkozott be Mr. Irrelevanthoz képest. Hozzájuk érkezett meg Reggie Ragland, aki legfeljebb az első két downnál lehet hatékony, de ne lepődjünk meg, ha elsősorban csere lesz. Hiányolok egy coverage-ben is járatos LB-t, de azt se feledjük, hogy láttunk már lényegesen rosszabb linebacker sort is.
A secondary felépült. James Bradberry mellé megszereztük a Titans által kirakott Adoree Jacksont is, így papíron klasszis párosunk van ezen a poszton. A slotban a fiatalságé lesz az év, a Xavier Mckinney-Darnay Holmes párosnak kell megoldani ezt a szerepkört. Mckinney a sérülése miatt keveset játszott tavaly, de amikor a pályán volt akkor meggyőzően szerepelt, Holmes-nak pedig voltak ígéretes megmozdulásai, de a jövőben azért több kell tőle. A safety-k között hosszabbítottunk Logan Ryannel, Jabrill Peppers pedig valószínűleg az ötödik éves opciójával fogja végigjátszani az évet. Utóbbitól nem voltam mindig elájulva, de erre a párosra sem lehet panaszunk.
Számos szurkoló szkeptikus a csapat vezetésével kapcsolatban, ami abszolút elfogadható az elmúlt négy év szenvedései után és láttátok, hogy én sem tapsolok minden döntés után. Ennek az ellenkezőjével is találkoztam a social mediában, több egoista kommentet olvastam, amelynek a szerzője eléggé elszálltan gondolkodik. Ahogy a Fish! egyik száma mondja "Idő van", a felhasználható pénzmennyiség elfogyott és itt az idő valamilyen eredményt is felmutatni, mert ellenkező esetben könnyen elképzelhető, hogy az előttünk álló években egy újabb rebuildre lesz szükség. Minden okunk megvan arra, hogy optimistábbak legyünk, mint korábban, azonban ne szálljunk el, hiszen a szabadügynökpiac uralása közel sem jelent mindig jót és minden csapat 0-0-ás mérleggel kezdi a szezont.
