A védelmünk legnagyobb problémája, hogy nem tudunk kellő nyomást helyezni az ellenfél irányítóira, amely a passzsiettetők szegénységi bizonyítványa. A sérülések is bekavartak, de az egészséges névsor sem túl félelmetes. Szép dolog belső falemberként Leonard Williams 11,5 sackje, de az edge rusherek megálltak 8-nál, ez pedig röhejes. Hogyan jutottunk el idáig?
Szinte mindig is a pass rusherekről volt híres a Giants védelem, hiszen Lawrence Taylornál nem láttunk még jobb OLB-t, az egy szezon alatt szerzett sackek számában Michael Strahan a rekorder és nem szabad elfelejteni Osi Umenyiorát, valamint Justin Tuckot sem.
Óriási költekezést mutattunk be a 2016-os szabadügynökpiacon, Jason Pierre-Paul mellé megszereztük Olivier Vernont. Ugyan nem ők voltak a védelem MVP-i, de komoly szerepet játszottak abban, hogy összejött a rájátszás. Egy évvel később aztán minden összedőlt, de JPP 8.5, Vernon pedig 6,5 sackkel zárt.
Dave Gettleman és Pat Shurmur érkezésével komoly változások következtek, amely ezt a posztot is érintette. A tavasz folyamán eladtuk JPP-t a Buccaneers-nek, egy 3. körrel gazdagodtunk, amivel B.J. Hillt választottunk ki. Nem volt jó üzlet... Nem élte meg a keretszűkítést Romeo Okwara, aki Detroitban talált menedéket és ott teljesedett ki a játéka. Helyette érkezett Kareem Martin, akinél nehéz lett volna szürkébb védőt találni, illetve Connor Barwin sem ugyanaz a játékos volt már, aki korábban. A draftról megszereztük Lorenzo Cartert, ő ígéretesen mutatkozott be, de hamar elindult lefelé a karrierje.
Ezt követően nem tartottunk igényt Olivier Vernonra, akitől 11 meccsen a 7 sack sem volt elég. Kevin Zeitler érkezett a helyére, aki azért nem tartozik már a top guardok közé. Persze magyarázható is lenne, hogy miért nem tartottunk igény Vernonra, de még mindig magasan ő lenne a legjobb edge rusherünk. Helyette bíztunk Carterben, hogy majd előre tud lépni, de ez nem jött össze. Szerencsére jobban bevált Markus Golden, akinek ugyan csalóka lett a statisztikája, de nem lehetett rá panasz. Ismét hoztunk egy harmadik körös játékost a draftról Oshane Ximines személyében, aki szép dolgokat mutatott rookie-ként. Érdekes volt látni, hogy az első napon bennhagytuk Montez Sweatet és inkább Dexter Lawrence mellett döntöttünk.
Nagy nehézségek árán megtartottuk Goldent, aki mellett a Carter-Ximines párostól vártuk a csodát. Megérkezett Kyler Facrkell is, ő még a Packers-ben brillírozott egy évig Patrick Graham munkássága alatt. Ahogy már írtam, az eredmény borzasztó. Hamar kidőlt a fiatal duónk, de addig sem voltak túl észrevehetőek, bár Carter játékában lehetett volna fantázia. Valamiért nem preferáltuk Goldent, akit el is cseréltünk Arizonába.
Nagyon félrementek itt a dolgaink, a még mindig jól teljesítő játékosainkat elengedtük, az érkezők pedig nem hozták az elvárt minőséget. Az elmúlt 3 szezonban 30,5 sacket szerzett JPP úgy, hogy 2019-ben 6 összecsapást kihagyott. Olivier Vernon 12,5 "alkalommal" vitte le az ellenfél irányítóit. azért ő is übereli az embereink számait. Igaz balcszerencsés lett a sérülésekkel, achilles-ín szakadás miatt ki kellett hagynia a rájátszást. Sajnos kár volt elengedni Romeo Okwarát is. A 2019-es szezonja gyengére sikeredett, de az elmúlt 3 évben mi is elfogadtuk volna a 19 sackjét.
Egyértelmű tehát, hogy a baj nem kicsi. Kyler Fackrell szerződése lejárt, Lorenzo Carter és Oshane Ximines pedig amellett, hogy alulteljesített még sérülés után is lábadozik. Próbálkoztunk még Carter Coughlinnal és a "70 milliós" Cam Brownnal, de ne tőlük várjuk a megváltást. Mit lehet tenni a kétségbeesésen kívül? Erősíteni kell a szabadügynökpiacon és a draftot is élesen figyelni kell, bár jelen pillanatban úgy tűnik, hogy az első körben senkit sem érné meg elhozni.
Összegezve a leírtakat egyértelműen rossz döntés volt JPP elengedése, Vernon távozása azért olyan szinten megbocsátható, hogy a támadófalba is kellett az erősítés. Dexter Lawrence helyett azonban nagyobb hasznunkra válhatna Montez Sweat. Nem a korábbi Clemson DT képességével van a bajom, de a D line közepén már az érkezése előtt sem álltunk rosszul. Persze egy-egy tévedés belefér, de például a secondary-ben is érezzük DeAndre Baker bebukását, ráadásul egyelőre a támadófalat sem sikerült tökéletesen felépíteni, arról pedig ne is beszéljünk, hogy Daniel Jones célpontjai sem megfelelőek, közben pedig ragaszkodunk Evan Engramhez. Láttam már ennél hatékonyabb general manageri tevékenységet is.
